|
 Vendég: 33
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,226
|
|
 V
Madárkák zengnek erdők ölén,
Patakok csengenek hűsen,
Vígságtól csábul, ifjul a vén,
Ver újra szíve derűsen: |
|
 V
oly szent ez a hely
kútfeje tudatnak
szép álomvilág mely
forrása emlékidnek |
|
 V
Vékony ösvény visz előre,
Emberhez méltó Jövőbe. |
|
 V
Nappal jött, és itt van újra az ősz,
a kiábrándító csillogásával,
s mint régen, a látóhatár aljára bukik,
oda, hol a vándormadarak találkoznak.
|
|
 V
Hatalmas várnak a sok ablakán
Az egyiken a holdvilág kukucskál
Valaki alszik ott fehér ruhában,
Valakiröl álmodik beszél magában |
|
 H
A fájdalom fájdalma,
Hogy bánatot okoz,
Ha nincs is nagy kedvére,
Mégis jól megkínoz. |
|
 V
Postára adtam egy levelet,
rábíztam a levélre fontos híreket.
pontos volt a cím minden adata,
de a címzett a levelet meg nem kapta. |
|
 V
Fényesőben láttalak meg,
Hullt a permet zöld szemekben!
Kéklő csendben áldozat lett,
Vágya vágyban ölelkezett.
|
|
 V
Lelkedből szőtt fátylad,
mondd, most m'ért nem színes?
Süt a Nap, már láttad,
ne veszítsd el hited! |
|
 V
Szalonnás szántás felett szitál az ölyv,
s szalonnás kenyér fölött üvölt a dölyf.
Csokoládés szalonna vagy puszta kenyér
s a mohó vágytól színültig terhelt szekér... |
|
 V
Az erdő szélen, öreg árkok partján,
a rétek mentén, ázott gödrök alján,
meg szemrevételezve általában
a falu köré kerekült világban, |
|
 V
Bárhol vagyok
Rád gondolok
Kitárul szívem
Boldog lelkem |
|
 V
Te voltál az álom, én az álmodó.
Álom lettem, általad álmodó.
|
|
 V
Ülve, fák alatt,
Életem, most rám szakadt.
A part, vízpárás. |
|
 V
A klubban nagyra nőtt a hangja,
minden hölgynek udvarolna.
Hallgasd szavam, ó te balga,
rólad szól e kis dalom ma:
|
|
 V
Érted ver a gyenge szívem,
Hűs esti szellő simogat.
Te vagy nekem szép emlékem,
Nézem a gyertyalángokat.
|
|
 H
Sötétség borult a világra,ember embert ássa.
rohamosan növekedik az éhezők száma.
Ha még van mit aprítanod a táladban.
Talán holnap te leszel az éhezők sorában.
|
|
 H
Ha sokáig mozdulatlanok leszünk
míg idegen csillagokat keresünk,
köröttem és köröttünk
ki nem ejtett fogadalmak születnek. |
|
 Sz
Tombol az ősz szele, sárga avart fú,
Roskatag ágon reszket a varjú;
tépett a tolla, fázik az árva,
Istenek könnye hullik reája.
|
|
 Sz
Pór pásztorokhoz lenn egy völgyben
eljött, miképpen évre év,
ha már pacsirták zengtek körben,
egy lányka, kedves és be szép.
|
|
 Sz
Szemeid lehunyva,
Ugye látod már,
Milyen tágas a világ.
Lelked újra hazatalált.
|
|
 MM
Neked adom szivem minden gondolatát
Cserébe add nekem a boldogság nyitját.
Ha úgy gondolod a csere nem igazságos
Fejedre akasztom a menyasszonyi fátyolt |
|
 Sz
Mától kezdve késni fogok,
nem sürgetnek őszi napok,
hátrább csúsznak halk mutatók,
hozzád mégiscsak eljutok.
|
|
 Sz
Talán az életem álom,
a valóságot álmomban látom.
Egymást is álmodjuk mint akarat,
mint érzések és gondolat.
|
|
 H
Sétálgatok az utamon,
zizegnek a lehullott falevelek,
csodálatos szinpompás az avar,
amin a napsütésben lépkedek. |
|
|
|
Ma 2026. augusztus 12. szerda,
Klára napja van.
Holnap Ipoly napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
