|
 Vendég: 15
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,226
|
|
 V
Fúj a szél, lobogva csattog a zászló,
Tartja magát a rúdon, belevaló.
|
|
 V
Körbe járta házam, hideg kósza szél,
A hűvös szobában, csönd, unalom él.
Titokzatos minden a múltról regél,
A hallgatás üzen, talán van még remény! |
|
 H
Előre nincs, ki tudja azt,
A sors kivel majd kit maraszt:
Ki lesz veled, ki ellened,
Ki lesz csak ismerős neked.
|
|
 H
Az éjben bámulom az eget,
s számolom a Fiastyúk csillagait,
egy pillanatban léteznek, több pillanat nincs,
látni azt a vállra tetovált jelet . |
|
 Sz
E honnak szülötte vagyok,
melynek szíve sokszor sajog.
De szólnak rabságból a dalok,
s vijjognak a szárnyaló sasok.
|
|
 Sz
Csodáltam a tenger vad haragját,
Kedvesem nyugtató pillantását.
Távoli hajókat, vitorlát bontva,
Szél röpítette a habokat, hordta.
|
|
 Sz
Halottaink bárhol vannak,
akár mennyben, vagy sírban
ránk most is úgy, csak úgy hatnak
szívünkön virág nyílhat...
|
|
 Sz
Az én országom magával határos,
a hite szent, a törvénye világos,
csak leszakított testrészeit félti,
s e bánkódást az Isten is megérti,
|
|
 Sz
Ó, az a Hold, a csorba-szélű!
Ázott-szemű sóhaj,
kutyaugatásnyi titkolt boldogság,
selyemfényű-sóvár óhaj!
|
|
 V
Kihaló a láng, nincs bennem tűz,
Nincsen már cél, semmi, ami űz...
Porrá leszek, vagyis már hamuvá lettem,
Kínhalállal felér, eddigi életem... |
|
 V
Szép emlékeim a mában
Mit őrizek, mint kincset
Alkonyatom mámorában
Álmot, harcot, s könnyet |
|
 V
Vesztik színüket a napok szorgosan,
színét a pillanat őrzi csak,
majd, ha múlnak örömeink lassan,
örök gyönyört azok nyújtsanak. |
|
 V
A fák alatt apró zizzenés őgyeleg,
mint színes pillék repkednek a falevelek.
Tegnap még gyönge napfény símogatott,
ma hideg ködös hajnalra virradok.
|
|
 H
Kacagj a remény-délibábon,
Folyton csak ámít, hiteget; |
|
 H
A Lét hármas keresztútján
Töpreng az Emberiség,
Hogy Istenhez melyik vezet,
Nem súgja se föld, se ég. |
|
 H
Úgy érzed, mintha hajtó lennél
az értelem elleni vadászaton. |
|
 V
A nap csak érintette;
a reggelt, boldog lényt,
az azt hitte, itt is marad,
tavaszt hozván, s reményt. |
|
 V
Egy csendesen szép napon
kopogott az Ősz, ablakomon
Lassan sírni kezdett, könnyezett
szívemet,így melegítette meg |
|
 Sz
Szomorú a reggel
Ködfátyolba takarózik a napfény
Harmatgyöngyök gurulnak szerteszét
|
|
 V
Csipke a dér a kerti fákon,
borús az ég a láthatáron,
berkenye ágon csöppnyi cinke,
parányi teste oly picinyke. |
|
 V
Nézzük meg a hatalmat,
Tudjuk, hogy mit akarnak.
Nekik, hatalom számít,
Szavuk meg, népet ámít. |
|
 V
Egy téli hajnalon elbúcsúztál
Majd beteg ágyadhoz hívattál
Drága kezeddel búcsút intettél
Csak mosolyogtál, és elmentél
|
|
 V
Hűvösek az éjszakák, de nézd
ragyognak a csillagok
jönnek a téli fagyok, ne félj
örökre itt maradok! |
|
 H
Úgy fessük most napjaink színesre,
(Híven őrzi minden perc színét…) |
|
 H
Kérlek, higgy egy titokzatos vágyban,
mit lelkem hordoz verseim felé,
bár ha szeszélyes és elkényeztetett is vagyok,
te egy bizonyos sors jele alatt élj. |
|
|
|
Ma 2026. augusztus 12. szerda,
Klára napja van.
Holnap Ipoly napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
