|
Vendég: 60
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,226
|
|
H
Leskelődő február;
Nagyon távol van a Nyár.
|
|
H
Csendes virágnyílásban őrizem a rendet.
Szárnyalni a vágyad, miért nem engedted?
Sosem másnak!
|
|
H
Vasalok... és éppen azon agyalok,
miért ilyenek az életszakaszok?
Míg a gyerek azon fanyalog,
hogy az idő alig andalog...
|
|
H
Hadvezérnek mindig legyen elve
Kurta nyakkal láttatni magát:
Állig érjen fenn elől a melle,
S tarkójával kezdődjék a hát. |
|
H
És mondtad nékem: Néked honnan jön ez az érdekes búslakodás,
mely tenger nagyságúra nő egy elhagyatott sziklás parton ?
Mikor szíved elvégzi leszedését, úgy tűnt
az élet egy betegség, ennek titka tudod. |
|
MM
Viszonzásul Neked adja szívét,
ne kérdezd azt, hogy meddig és miért,
egy év, két év, tíz év, oly' mindegy már
ha otthonodban karjaiba zár. |
|
V
Szorong, feszeng az öreg beat!
Hardver, szoftver, bit, megabit;
lukon les ki az öreg… miiiit?
Mert kifog rajt’ a kilobájt, |
|
H
Csillagaim...vagytok,
Fényetek ragyog
itt e lapon...Mosolyog.
Arcotokon is honos...
|
|
H
Hogy tolvaj vagy?
Nem vitás....
Mesterséged a hódítás.
Jössz, mint tavaszi lágy meleg,
|
|
H
A hentes, a pék, a kertészlegény
hajja, ihajja, hó
az erdőbe mentek,
hogy ott málnát szednek
hajja, ihajja, hó.
|
|
H
hiányod úgy sikít lelkem mélyéről
mint rab-Nap, kit esőrács mögé tettek -
lajtorján hoználak le ég kékjéből
hogy szemed éhén ismét repülhessek
|
|
H
Verset írok monotonon,
Zakatolunk vonatokon.
Utazzunk, és lássunk világot,
Ismerjük meg, egész világot. |
|
H
Már nem látok a szívedbe
Karok nélkül – égbe ölelt szeretetem
A gondolat szárnyán sóhajom száll.
Talán egyszer rád talál,
|
|
H
Úgy szeretnék egy kicsit
boldog lenni, de csak Veled.
Van jelentkező, nem egy,
de nekem nem kell, csak Te.
|
|
H
Nincs még minden veszve,
Mohács sincs elveszve.
Hiányzik sok minden,
de hitem őrizem...
|
|
H
Fénykertben felhők fölött sétálok,
lét- nemlét határán vibrálnak az álmok.
Valami nem enged, magába zár,
repül velem a galaxison át.
|
|
H
Egy angyal strázsál a hegyen,
s ahogy elrugaszkodik majd,
csillagrajokként szórja szerte
a zsebébe gyűjtött lelkeket.
|
|
H
Ugye, mama, figyelsz reám
ha beteg vagyok éppen,
arra vágyom, hogy ilyenkor
Te légy minden kincsem... |
|
Gy.
Segítségeddel, amit adsz,
vasból aranyat, pokolból mennyországot adok,
és a felhők lepléből fényt, világosságot. |
|
V
Beszél a szemed, bomlik az elmém,
perzsel a szád, a szerelem ébred.
Csomagol a múlt. A jelen,-képzelt
szerelem a köbön,-elhinteném |
|
V
Csupasz-csont koccan, lézeng a lélek
mástól én sosem, de Tőled félek -
ne gyere lassan, rohanj át rajtam
álmomban érjél, kérlek, hajnalban.
|
|
V
Soha nem tagadtam
a szerelmet Tőled,
mindig nyiltan mondtam,
a szemedbe, hogy szeretlek. |
|
V
Gyér hó, pisla fény, álmos folyópart,
ólomüveg ablakok gót íve.
A sárdagasztó úr pár pór híve
az ivóban még egy kupát felhajt… |
|
V
Rajzoltam én - hóba..
De csak hébe-hóba!
Sütött is rá a Nap,
illendőn, mint kalap... |
|
|
|
Ma 2026. augusztus 14. péntek, Marcell napja van. Holnap Mária napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|