|
Vendég: 23
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,226
|
|
Gy.
Csak egy gondolat, nem több,
csupán ennyi időnk van dönteni,
jót vagy rosszat teszünk,
hogy az eszünk,
vagy szívünk vezet,
|
|
Gy.
A madarak csodalények,
isten jókedvében teremtette őket.
Tollazatuk színes, fényes,
át nem ázik, nem is kényes. |
|
Gy.
Segíteni kell!
Ki elesett karoljuk!
Rovásunkra ne!
Ki rászorul, őneki,
Adjunk, mert ez lényegi! |
|
Gy.
Éva, Ildi, Enikő -
létem előtt mennyi nő!
Záporozom sóhajom,
csöndem csöndben ringatom. |
|
H
Hosszú volt az út, a felén már túl vagyok,
mögöttem hatvan év, erősek, gazdagok -
nem volt túl nehéz, de könnyű sem, azt hiszem,
terheim cipelni segített szent hitem. |
|
H
Egy hosszú szerelvény az élet,
felébredünk benne, mely mozgásban van
anélkül, hogy észrevennénk,
fülkéjében mikor, és hol ülünk boldogan.
|
|
V
Megjelentél álmomban,
Befészkelted magad,
Elmélkedõ gondolataimba.
Miért jelensz meg ily hirtelen, |
|
Gy.
erős karod óvón ölelt,
szívünk szeretettel megtelt.
lágyan simult össze testünk,
mikor szerelembe estünk. |
|
H
Kacag a csók! Bánatos, sír zokszó!
Nevetve mondani zokszót, nem jó! |
|
H
Hull az Idő, egyre hull,
Eltűnik a csenddel,
Prémes Szeretet-kabátban
Nem fázik az ember.
|
|
H
Szép vagyok, mint a sziklába vésett álom,
és összetörtek annyian, mellemen szétzúzódtak,
sok szerelmet adok, mélyet és végtelent,
ihlettel megáldom a néma költőket. |
|
V
Ülök a gangon, az alkonyba meredek,
Az élet nagy lejtő, negatív, meredek.
Előttem pléh bögre, benne egy deci bor,
Kortyolok, de hangulatom bús és komor. |
|
V
Romlott, önző világunkban,
Sötétség birodalmában,
Hiába kívánjuk a fényt,
Gyűlölet borít minden lényt! |
|
V
A tavasz-illatú szél lerántja
a reggel válláról ködpalástját
süket csöndembe varázsolja
ébredésem törött álmát |
|
V
Gyilkos éjszakán
Halovány folt a Hold,
Vakon ragyognak csillagok,
Fröccsen az áldozat vére,
|
|
V
Az éjszaka elringat karjába zárva,
beleálmodom magam egy szép világba.
Fellebbentem az idő ködös fátyolát,
a jövőbe tekintek a múlt szemein át. |
|
H
Fájdalom, legyél jó, legyél nyugodt,
Szépem óhajtottad, hogy jöjjön az est. Figyeld ahogy leszáll.
Hallgatag, alacsony a város hangulata,
egyeseknek pihenést nyújt, másoknak mély, keserű gondot. |
|
H
Démonlepel az éj sötétje, mélybe néz.
Kattog egy száraz ág, úgy kelepel.
Sír torkonragadt gúnár,rekedt zenész.
Fagyborda-szél, mint ordas vicsorog,
|
|
H
Úgy gondolj rám kérlek,
hogy lehet, már nem élek.
|
|
V
Hol volt, hol nem volt
sok kis bolt.
Falainál sok-sok polc.
A polcokon áruhalmaz, |
|
Gy.
Hajnalban a már ráncos, öreg, álmos Hold is nyugovóra tér,
De majd holnap este, már új nemzedéknek, sok új álmot ígér… |
|
Gy.
- Ázom - fázom,
jégbordás ágon
dideregve állok. |
|
Gy.
Markolj a lelkembe, fogd meg szívemet...
Csodáld a kincset, mit találsz,
Mert a (Te) lényed hozza elő ezt a varázst. |
|
Gy.
Bepöttyözik az eget,
pici csillag gyermekek.
Mint apró pisla mécsesek
a város fölött fénylenek. |
|
H
Januári napsütésben
Vén árnyék csoszog,
Kávézgatnak valahol a
Téli viharok.
|
|
|
|
Ma 2026. augusztus 14. péntek, Marcell napja van. Holnap Mária napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|