|
 Vendég: 14
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,226
|
|
 MM
Egy hosszú vasrúd, gyűrt acélkarommal,
a markos kéznek tapintós-hideg,
és könnyen bír a sulykos ostromokkal,
a belékeményített szénideg. |
|
 MM
Fölöttébb gorombák az emberek,
Udvariasság válságba jutott.
Elmélyült a jó-tapintat hiány…
Van, akinek eleve nem jutott? |
|
 MM
Játszótársam fű-fa-bokor, játszik velem fenyő,
Mókára hív bükk és kőris, láncra csábít avar,
Nekem dalol makk és toboz, álomra fűz takar
És míg alszok, vigyáz Eredon: az ősi erő. |
|
 MM
A felhők könnye elered,
holdfényben táncolnak gyöngyszemek,
eső dobol csöpörög az eresz.
Ébredek, szememen harmat cseppek. |
|
 V
A halálraítélt homlokáról
a verejtéket
nem törli le az Isten se!
A kín a bőr alá nyomul, |
|
 V
Télnek vére, - fehér folt,
kiterített - ékes sors.
Torz fényében telt mosoly...
Zord halált is megtorol!
|
|
 V
Megismertem egy titkos hálószobát, melyben
egy varázslatosan kiöltözködött
lány, örök várakozásban,
kidudorodó mellbimbóit osztogatták.
|
|
 V
Gúnyos kacaj, féktelen izzás,
enni kér a félelem. Rossz utat mutat,
ha menni vágysz. Erős legyél, vigyél
el minden szörnyű szót-imát... |
|
 V
A fagyos téli táj már szinte felolvad
egy felhőkulcslyukon bámulva a Holdat,
amint az fölfedi telt idomát éppen
esti fürdőt venni az ég tengerében. |
|
 V
Ne kérd, hogy legyen vége,
vagy újra ébredjen benned,
De figyeld, ahogy rátalálsz,
Ott a kulcs és az örök világ. |
|
 V
Kinyílott néhány
eltévedt kis virág,
a hóvirág, az aranyág,
ez a Tél, idén, ilyen már. |
|
 Gy.
Viharos hullám
Szépsége, elragadó.
Partról bámulni… |
|
 Gy.
gyászfátyol fekete felhő,
könny szivárog, csendes eső.
elbújt a Nap, sötét marad,
vakcsillagok hunyorognak. |
|
 Gy.
Akkor, egyszer, mikor arra jártam,
láttam a vénembert,
csak néztem döbbenten.
Hajlott derékkal lépdelt előttem, |
|
 MM
---arcok előtt őrködik a táj.
Kürt!
Téboly tábornok
int seregének. |
|
 H
Egy bölcső ringott hajdan itten,
Benne német nő gyermeke;
Anyám néz rám, a kék szeme,
S ott fenn a sziklán, ahol fekszem,
|
|
 H
Lucskos eső, lusta Tél;
Minden tócsa szemfödél.
|
|
 H
Ne vegyétek számba a túl híres, dicsért szemeket,
Ti, Kedvesem szemei, az este rajtatok keresztül megsimogat,
zavarossá tesz, majd eltűnik !
Bárha rám öntenéd velük a varázslatos éjjelt, legyőzhetnél. |
|
 H
Utolsó mezsgyevonalán a félbehagyottan forgó körnek
Mikor majd hasad az ég és sír a hegy,
Mikor majd világok törnek
És a múló idő bakancsa rossz irányba megy;
|
|
 V
Anya karja tele-gyerek,
minden olyan kerek
perec!
A jókedvből ennyi elég, |
|
 V
A temetőkertben képmutatás hódít,
s korhadó fejfáit benövi a dudva.
Porlik az igaz gyász, a látszat meg lódít.
Bejárom a sírok néma stációit |
|
 V
Voltál Te már úgy, hogy szíved nem hitte,
Mit eléd tárt szemed?
Hol van a való,
Ha a lelked mást mond? |
|
 Gy.
Hóesés, szakad!
Kavarodás, fagyos kép!
Még dühöng a tél. |
|
.jpg) Gy.
A hóvirág régen nyílik,
Erős fagyban lehanyatlik,
De most kiegyenesedve,
Tekint fel a napmelegre.
|
|
 Gy.
Ajándék, ha rólad álmodom,
együtt érzel velem tudom.
Szeretni és szeretve lenni,
emberi vágyam csak ennyi. |
|
|
|
Ma 2026. augusztus 14. péntek,
Marcell napja van.
Holnap Mária napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
