|
Vendég: 24
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,226
|
|
V
Hogy nem érinthetlek: forrást csókol életre
Könnycseppek gyöngyeiből fodrozott patakom,
Elrejtett szívemig nyelt szeretetem feléd
Néma jajjal hasadó szavakba csorgatom, |
|
V
M'ért hiszel el mindent,
génjeidből fakad?
nem látod a kincset,
álmodozni szabad? |
|
V
Borong a hajnal, nem hallik madárdal.
Vágtat a szél, mint vadlovak futása,
haraggal belekap kis fáim hajába. |
|
H
Galaktikus álmom; sátorozni vágyom a Holdon.
Függök ezer szálon, legyen csak egy oda! Kibontom.
Elkötöm végleg a véges-végtelen Űr hajóját,
|
|
V
Ragyogjon rád a drága nap,
gazdag szavakkal áldalak,
utad kísérje dús öröm,
s ha bú lapulna vén kövön, |
|
V
... de, éppen
most kerekedett felül rajta
józan értelmem; e versben
lobogom ki magam: |
|
M
Szerelmem, boldogságom,
magamhoz ölelem,
nem old szorításom. |
|
M
Felsejlik egy kedves dallam,
emlékszel? Szeretted!
Eldúdolom ismét halkan,
tudom, rég' elfeledted! |
|
M
Szeretlek - légy bár álomból teremtett lélek,
Vászonra animált hős, |
|
M
Esik az eső, de csöndesen,
Hallom, hogy kopog a flaszteren. |
|
V
Esik a tavaszi eső,
Vizes az út.
Ettől szép erdő, mező,
Téli kiút. |
|
V
Ha majd megszeretlek
egy csendes őszi
délutánon,s ha majd
együtt ringatózunk a |
|
V
Ha én vagyok a Föld igaz ura,
jobban kell ügyelnem szolgáimra.
Egyre szemtelenebb lett az ember,
rombolja, amit én teremtettem. |
|
V
Most elvetem a jövőmet,
jó termést remélek.
Bár optimizmusom
az idő kikacagja, |
|
V
Csak a magadba vetett hited szilárd,
túl reális az anyagi világ.
A tudomány végül mindent megmagyaráz,
galaxisokon túlra messze lát. |
|
V
Hol vagy öröm, mért bujdokolsz?
Mostanában elhanyagolsz!
Miért kerülsz el engemet?
Elvonod közelségedet! |
|
MM
Bársonyköntös a napsugár
betakarja tested,
nem dideregsz, itt a nyár,
örül majd a lelked! |
|
MM
És mégis: véresre horzsolt kezemmel tutajt ácsolok
a lehetetlen fából, vitorlát szövök a vágy
oly könnyen szakadó leheletéből. |
|
H
Varázslatos kék fény, vigyél el az Égbe,
ott csak boldogság vár, szívem ujjong végre!
Szárnyaló napsugár, aranysárga fénye,
szürkülő felhőkkel, készült fel az éjre.
|
|
H
Sem jobbak,
Sem rosszabbak senkinél
Nem voltunk,
Nem vagyunk, s míg el nem veszünk,
|
|
V
Elmúltak a fájdalmak,s
nincsenek a szívekben
könnyes szánalmak. |
|
M
E világ itt csak megkötöz,
csapdát állít, a baj özön...
kígyó mar, vár cápa-csapás,
az Alkotó csaknem hibás. |
|
MM
Folyóparton víz messze viszi a bendzsó hangokat
Örülten süt a nap, de nem vetít árnyék ráncokat.
Halak a vízben fickándoznak, csak ki-kiugranak,
Lent a mély vízben nem, de tán' kint… vetnek árnyékokat. |
|
MM
Nő az árnyék, hűvösödik,
sűrű a köd, ereszkedik.
Homály ül az őszi tájra,
tétován ballag a pára. |
|
MM
A hegy mögött bíborderengésben,
lassan, csendben lecsorog az alkony.
Hintaágyon ringok elrévülten,
csillagsátor alatt elnyom az álom. |
|
|
|
Ma 2026. augusztus 16. vasárnap, Ábrahám napja van. Holnap Jácint napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|