|
 Vendég: 39
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,226
|
|
 M
Láttalak ahogy elfordítod tekinteted, remegő ajkadra
görbült a sírás, sokáig ott is maradt...nem szóltál,
a szavakat én sem kerestem, hogy megtörjék a csendet... |
|
 M
Rabszolgalelkek mindent elhisznek,
hazug hullámok hátán eveznek.
Papírhajójuk ázik, elsüllyed,
bizalmuk inog, engedetlenek. |
|
 H
Amíg élünk
Állandóan
Véget és a Nyár.
|
|
 H
Nagyapám, Boros György, Récsén született, lakott,
Nagyanyám Tóth Erzsébet Máron született,
Nagyapámnak boldog igent mondott.
|
|
 M
Táplált illatos sárga tej,
fészekké lett e drága hely,
ez a csodás és szép világ,
vigyáz ezernyi dús virág. |
|
 M
*Gyöngyvirágból szőnék fátylat teneked*
Fehér szívedre fonnám, örökös révedésben
élve, halottnak tettetve, némamagányban. |
|
 M
Miért nem lehet, mit kislányként álmodtam meg,
Vidám, mosolygós emberek,
Segítőkész, talpra esett egyének,
Akik védik a gyengéket. |
|
 M
Nem titkolom már tovább így hallja meg a világ,
szerelmes vagyok egy lányba, nagyon, de nagyon.
Bár nem tudom, hogy ő mit is érez én irántam,
de én nagyon is tudom, hogy én mit érzek iránta. |
|
 M
Miért is hittem hazug szavaidnak,
szívemet összetörted darabokra,
|
|
 H
Hajnali ébredő színek,
szivárványszínű felhőfodrok,
vizeken csillanó fények,
aranyszínű sugarak dala
|
|
 H
mondd egy élet hány magány
testem pályaudvarán
vér fut itt a síneken
hergel a sors hidegen |
|
 H
Nyári fülledt éjjelen, sétáltunk a parkban,
mindne jó volt vele, senki sem volt bajban.
Megfogtam a kezét, gyönyörű alkonyon,
de nem értem az érzést, fázó rideg napon. |
|
 H
Ágról szakadt levelek,
együtt érzek veletek,
Az élet íze, színe rég,
egy bánattemető regény. |
|
 H
Kimódolt kódokkal rejtem el,
amit felednem kell.
A kódok túlvilágiak,
a megfejtőnek árthatnak.
|
|
 H
Változó betűket írnak a darvak,
Maguk mögött támolygó időt hagynak.
Jő az ősz, hűvösén élesül a szó,
Mit zordan ejt a szél s mélybe zár a tó. |
|
 H
Hol volt, hol nem volt.
Lehet, hogy igaz se volt.
Vajon mi történik ma
És mi lesz majd holnap.
|
|
 H
*Én tilos csillagon születtem*
Lehetetlen volt e küldetés, elkápráztatott
ezernyi szemérmes lobbanás.
|
|
 M
Tenni vágyás, elkezdődött,
Kivitel, eszembe ötlött,
Itt dolgoztak a közelbe’
Elgondoltam: tett követte. |
|
 H
Szeptember legelején
Hűvös lett a reggel,
Madársereg perlekedik
Komor fellegekkel.
|
|
 H
Neked csak egy Tavasz voltam,
Parfüm, vágy, szeretet, harmat,
Elsőnek ékesített mind, nem okoltam,
Hogy hófehér ruhát s neked nevet adtak.
|
|
 M
Ma már úgy érzem, a nemes nő, nemes asszony, ki
Elvarázsol értelmével, bájával és minden mosolyával |
|
 MM
Én buta, csak állok és gondolkodom,
Honnan juthat a mennyországba fény,
Rájöttem, most már biztosan tudom,
A pokol tüze világítja be a szentek örök-helyét. |
|
 M
Annyira vártalak,
hogy karomba zárjalak,
nem jöttél el hozzám! |
|
 M
Kóbor ősz jár-kel,
s ha havon toporog,
hideg köd köti meg lábát. |
|
 M
Ölem melegét tartogattam neked,
Amíg karommal óvlak s karoddal óvsz,
Mint árnyat az erdő, körbezár kezem,
Szemeddel fényeknél ékesebben szólsz. |
|
|
|
Ma 2026. augusztus 18. kedd,
Ilona napja van.
Holnap Huba napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
