|
 Vendég: 45
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,226
|
|
 M
Hófehér arcán szerelemnek pírja éled
Zöld rizsmezőkre az ég boldog álmokat sír
A Nap, szivárványhidat ível a lány fölé. |
|
 M
Majd így szólt: Töltsétek meg ismét !
Izzó véremmel bárki egyesüljön,
Hisz az elmének ismert ismérv,
Borban az igazság s ez benne testesüljön. |
|
 H
Gyermekkorom legszebb nyarát,
muszáj Nektek elmesélnem,
erről álmodtam az imént,
felkeltem és leírtam szépen! |
|
 M
Búzafüzér aranyát aszaló,
Nyárderekát szerető arató. |
|
 M
Küldenek barmot, vad férfi sarjat.
Tűrni már véges ennyi borzalmat!
Emberi lénnyé teszik először,
érezni szépet, szerelmet nőtől... |
|
 M
Zuhog az eső a felhőkből
Villámlik, széthasad a horizont,
szikrák szóródnak szerteszét:
ablakomon át parázslik az ég |
|
 M
- Te láttad már sírni őt?
Nem, ezt te nem láthatod!
Folyik fénytollú habja,
útját nem állja gond folyama. |
|
 H
Víg táncát ropja a nyár a Tisza-parton
Szikrázó víz-gyöngyök játszanak a selymes fodrokon
hirtelen elpattannak, mint szappanbuborék.
|
|
 H
Estéimben a bor megtanított olyan formán,
Hogy hogyan telnek meg poharaink szűz vérrel,
Hogy mélységében születnek a szép vörös rózsák,
S lelki világosságot, hogy űz ki az éjjel. |
|
 H
Kissé hideg van, mert lehűlt a levegő,
Meleg volt, forrt a fejtető, |
|
 H
Csikorog a Történelem,
Rossz, kenetlen a kerék,
Csupán hivatalból lett több,
Pedig abból volt elég.
|
|
 H
Csendes szavad csattanó maszlag
Zsebedből kilóg a mézesmadzag.
Megversz, majd elveszed szép lovam
Utad egy halálba menő roham.
|
|
 H
Jár a király birodalmában
Csodáktól hemzsegő világában
De nagy bánata nyomja lelkét
Nem találja szív szerelmét
|
|
 H
Kitekintek ablakomon,
szellő játszik a lombokon.
Virágok vágya virul a nyárban,
zene zümmög a méhek dalában.
|
|
 M
Homokórában pergek
Homokszemcseként, |
|
 M
Nehogy azt hidd bánom, ugyan hagyjál
visszakapod mástól, mit nekem adtál
így működik szívem, ez élet rendje
nehogy hidd, így lesz csendben elfeledve |
|
.jpg) M
Bíborszínű hajnal fénye,
az égboltnak azúrkékje.
Enyhet hozó hűvös szellő,
simogató melengető. |
|
 H
Te nem jöttél hozzám,
én elmentem!
Tudom, hogy nem tettem
helyesen!
|
|
 H
most és akkor,
mikor mosolyod láttam
az a mosoly éljen,
|
|
 M
Peregnek a betűk kezem nyomán,
e tettem kényszeres
halálos beteg a grafomán,
kigyógyulni ebből nem lehet. |
|
 M
Izzó nyílzápor szikrázón indul,
S vele Uv sugár láthatatlanul ,
Támad a nap,s a pőrék, védtelen,
Árnyékot adok alá rejtekeznek. |
|
 M
sóhajod
süvít csak
izzó éjszakákon át |
|
 H
Hát meddig még tovább,
Hát merre még, Uram?
Ötven felett a vén Idő
Suhan,
|
|
 V
Ne mondd, hogy holnap
Ha velem lennél minden nap,
Ha nem mondanád, majd holnap.
A holnap még olyan messze van, |
|
 V
Az erős illatokat - tudni véljük -,
Kis üvegcsékbe zárják.
A szerelmet is ugyanígy féltjük,
Kristálygömb rejti e párát. |
|
|
|
Ma 2026. augusztus 18. kedd,
Ilona napja van.
Holnap Huba napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
