|
Vendég: 34
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,226
|
|
M
Még őrületbe kergeti majd önnön magát is egyszer,
hogy kreálmánya az ember, mily irgalmatlan,
s kényszeredett vággyal űzi magától el a fényt.
Lesz akkor majd a mennyben is pokoli nagy a setétség... |
|
H
Indulnom kell, menni kell,
nem érem be ennyivel,
ha a mában nem hiszel,
s időd szorít - menni kell! |
|
V
Volt számos ajtó, melynél várakoztam,
daloltam olykor kényes lányfülekbe,
sok szépasszonynál csábításba fogtam,
hol itt, hol ott találtam sikerekre. |
|
V
Mikor bánat nyomja a szívedet,
Azt hajtogatják, tudom mit érzel.
Pedig senki sem tudja mi zajlik bennem.
Csak sejthetik az érzéseimet. |
|
V
Kolumbusz felfedezte Amerikát
Talált ott sok rézbőrű indiánt.
Kincset. kávét és más egyebet
Amitől elkábulnak az emberek
|
|
M
Megdöbbent ajkakon, hallatszik az ének,
szállj el most kismadár, tiszta fehér lélek.
Nagy kő zuhant most le a hideg szívedről,
örökre elmentél, meséltél mindenről. |
|
M
Szél fújja szét hamvad
susogva szól, halkan.
Emlékedből szemcsék törik az éj csendjét... |
|
M
Göröngy hátán gurulva,
Aszfalt jegén sajogva,
Sivatagi szomjúsággal,
Karöltve nyomorúsággal. |
|
M
Megenyhült mindenki aki várta,
mert megígérték a híradások,
hogy jönnek, enyhülést hoznak mára
az Északról bejött fuvallatok. |
|
M
Amiről nem szabad beszélni,
arról hallgatni kell.
Akit nem szabad szeretni,
azt kerülni kell. |
|
H
Látlak Téged az álmomban
Látlak Téged, de mondd hol vagy
Gyere hozzám közelebb
Csak szeretni kívánlak Téged |
|
V
Nyakigláb gólya
A gólyahír hozója
Fészek lakója. |
|
MM
Suttogó őrült bók,
kínzó vágy érlelt,
mit ér a mézédes csók,
ha nem valós, képzelt, |
|
MM
Az állatok nem kérdeznek,
viselkedéssel felelnek.
Elfogadják a dolgokat,
nem kutatják az okokat,
nem kérnek magyarázatot. |
|
MM
Meglöttyedt melleiben a csóró néne; kilógtak azok
kis-lajbit nem hordott , réklije félrecsúszott
Fogatlanul nyamnyogott még a szája
valamit rágott az ebédmaradékból. |
|
H
Te vagy az imám, amivel a világban járok
te vagy a nappalom, és éjjel álmot látok
te vagy a nap fényének melege, ragyogása annak
te vagy a lágy eső, és hűvöse a fuvallatnak. |
|
H
Szedelődzködik a Nyár,
Félig kint a lába,
Élményeket, gyümölcsöket
Gyűjt a puttonyába.
|
|
H
fekszem folyton nélküled
simogat a rémület
ölel a kacér magány
s a hiány ledől alám
|
|
H
Cipópirosra sült a nyár,
pipacs tüzében ég a táj,
érik a búza nagyfejű,
„virága” huncut, kékszemű.
|
|
V
Európa közepén egy ékszerdoboz fekszik
Elvesznek itt mindent tőlünk éppen, ami tetszik.
István király a koronát a Szűzanyának adta,
E kis ország földjét már sok vér áztatta. |
|
V
Ernyedtre kókad az eperfa lombja
fullasztó hőségben esőre vágy.
Sárguló fűben bágyadt hangyabolyra
lágyan hullajtja szirmait egy virág.
|
|
V
Ne várd a májust,
hisz elmúlt már rég, |
|
V
Keresztben mint kévék,
kezek imában kérjék:
Mozduljon meg erőnk...
mozdítsa el célunk, |
|
H
ha elhiszed, hogy a világ szép lehet,
látni fogod a szép színes képeket,
aranyló felhőkön, rózsaszínű álmok,
üdvözlet nektek, jó, hogy rám találtok. |
|
H
Nem akarom lehunyni
a szemem.
Gondolataim elveszni
nem hagyom
|
|
|
|
Ma 2026. augusztus 18. kedd, Ilona napja van. Holnap Huba napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|