|
Vendég: 61
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,226
|
|
H
Ágállt nekünk: „Enyém, enyém!”
„Röhögsz te rajtam, részeg, röhögsz rajtam!
Kotródj, legény, azt mondom én,
különben baj van, iszonyatos baj van!” |
|
H
Sírig tart, bizony,
Vagy túl is azon;
Túl minden álmon,
Minden télen,
|
|
V
Rozsdásan csikordul emlékek lakatja
Holdnak ezüstje hull megfakult hajamra
felidézve, ahogy huncut mosolyod
egykoron aranyló sátra alá bújt. |
|
Gy
ijesztget a jelen
füst-szürke szelleme
ami még ideköt
a verses szelence |
|
MM
Galambok csapata szárnyal,
suhognak a szellő lovain. |
|
MM
Hiányzol nékem kedvesem,
Nélküled nem ér semmit az életem.
Az űr az, amit itt hagytál nekem,
És az emléked, ami itt maradt velem. |
|
MM
Ősi varázs! Vér szava hív.
Múlt s jövő közt vagy Te a híd.
Ameddig csak tudok, őrködöm én,
halálfolyón innen, s túlperemén! |
|
MM
Mindenki hordozza a maga szerelmét,
Én téged, Te a másikat,
Mély tüzünk égeti ki mindkét szelencét,
Én érted égek, tüzem kitart.
|
|
MM
Talán az utolsó soraim Hozzád,
meg persze az is lehet, hogy nem.
Fogalmam sincs miért csinálom,
biztosan elment a maradék eszem. |
|
Gy
A fák csodás élőlények,
Virágszemükkel felfelé néznek,
Karjukat ég felé nyújtják,
Lombjaik suttognak imát. |
|
H
Nem vagyok én már, az, aki voltam,
A bánatom százszor eldaloltam.
Szívem magányos lett és sivár,
Már nincsen az a régi nyár. |
|
V
Úgyis eljön még a Nyár,
Úgyis újra éget,
|
|
MM
Vadrózsa ez, semmi kétség,
- Magját madár elejthette -,
S a jó talaj kikeltette,
Lekaszálni volna vétség! |
|
MM
Madárfüttyös, könnyű a reggel,
napsugárban fürdik a tenger,
csónakunk ott ring a parton,
Kedvesem, már nem haragszom. |
|
M
Múlt és Jövő, rossz szerető!
Elképzelő és feledő! |
|
H
Küzdj! Harcolj! Szenvedj!
Drága szívem sose engedj!
Csak vigyél erőre akárhogy is fáj
Szebb jövőm érzem közeleg már |
|
H
Ki hitte volna egykor azt, hogy
gyenge ágam majd az égig ér,
s megvívva annyi kétes harcot,
ég kegyelme végig elkísér. |
|
H
Szemed örökéül,
a pillantásod maradt,
fájdalom szőtte át,
így mindennapjaidat.
|
|
V
Itt a gyönyörű Nyár
és én olyan magányos vagyok,
repkednek feléd a gondolatok, |
|
V
Te vagy a fényes Nap,
Én vagyok a felhő,
Eltakarlak. |
|
H
A ló okos,
A galamb pontos, |
|
V
Olykor tipródunk, vívódunk,
Ölel a Nagy Világ.
A köd lepi,
Lelkünk minden zugát. |
|
H
Már július van, és szerelmes a nyári hajnal.
Buja gondolatok vetik le a lányok
lenge- könnyű lepleit. Sóhajok szállnak, vagy
csak képzeletem mely megcsal?... |
|
V
Nem kérdezte senki,
Akarok-e lenni.
Megfogantam, mint a mag a talajban,
Kisarjadtam, mint a fű és hajtottam. |
|
V
Emelném kalapom,
De ezt nem tehetem.
Egy forgó szél elvitte.
Utol nem érhettem. |
|
|
|
Ma 2026. augusztus 18. kedd, Ilona napja van. Holnap Huba napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|