|
 Vendég: 32
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,226
|
|
Egyszer-egyszer az emberek
Jóságukkal meglepnek,
Egyszer-egyszer kedvetlenek,
Az élet így lesz egyszeregy. |
|
 V
Legalább Te találj békét, csendet
Abban a világban, mit nem érintsz,
De tudd, van még olyan ember
Ki melletted áll, ha nem is érint.
|
|
 V
Kiszáradt fa vagyok,
kérges a törzsem,
hullik a levelem,
virágom sincsen! |
|
 V
Az én ketrecem egy olyan ház
ahol átölel a kék hold vize,
kócos felhők kontya alá szél kap
és azt megtépázza rendesen |
|
 V
Rám mosolygott csábítón, kedvesen
Egy angyal fogta meg kezemet
Elbűvölő hangon súgta a fülembe
Valaki odafent nagyon vár tégedet. |
|
 V
Ébredj fel az égre kérlek,
mutasd felém arcodat
meglásd, újra minden szép lesz
mosolyogj és hagyd most azt |
|
 V
Te vagy a gomb a kabáton,
Te vagy a fül a poháron,
Te vagy a vánkos az ágyban,
Néha virág a vázában. |
|
 V
vándorlegény a képmutatás
hakniról haknira zabál
fogadás sajt a sajtónak kozmás
diszkzsoké kiabál zenén túl |
|
 V
Még most is fülembe cseng
Kedvesem bársonyos hangja,
Elmém még rajta mereng,
És lelkem őt akarja. |
|
 V
Életemet gördítette,
Okos számítógép,
A szívemet remegtette,
Az öröm, hogy még, még! |
|
 V
Lépj.
Lépj, mert meghalok.
Lépj.
Lépj, mert ha én lépek, |
|
 V
Felépítették hajdan,
hátán súlyos teher;
menedéket adni, |
|
 V
Csak két kék szemet látok,
kinézek ablakomon,
nem kell törnöm a fejem,
hogy Te jöttél, úgyis tudom! |
|
 V
Késő nyári esthomályban
A lemenő nap sugarában
Kigyúltak az éjszakai fények,
Világító bogarak röpködtek. |
|
 V
Ó, az a pojáca Hold! Sápadt fénye mily búslakodó.
Lelke ma meztelen, csillagoknak hunyorog, mint bugris vak.
Eb ura fakó! A helyzet már rég esztelen, csupa szeszély! |
|
 M
Zengő homályában kértem,
megtaposott lét álmait,
halkan dúdolja dallamit,
lelkem elbágyadt csendjében. |
|
 M
Ha így érzel, néha bizony rád nagy kő nehezül,
De a lelked biztosan egy gyémántba menekül,
Csiszolódik, töretlenül, gazdagságot ad,
Báját őrzi a szerelmed, szép és hű marad. |
|
 M
sóhajokat
hullatok
rátok |
|
 M
Nem sértődöm meg, Te jót akarsz nekem,
ne nézd el hibám, ha még szeretsz engem!
Ne írd azt, hogy szép, amikor förtelem,
mert akkor én csak kezemet tördelem! |
|
 M
Ablakot tárok, nyitok a világra
Lenyűgöz most a csodás panoráma
Akácág ringat picinyke madarat
Szél borzolja a csüngő virágokat |
|
 M
Az életben mit elérsz,
Soha ne kérkedjél,
Mert a földi létünk elmúlik,
Az örök életben reménykedjél. |
|
 V
A parti fűz alatt egy festő álldogált,
regélve vászonra az édes látomást.
Az éjjel hosszú volt, s az álom bőkezű,
egy lánnyal álmodott, a kép oly ködszerű. |
|
 MM
Hallod a feketerigót?
Az én nevemet fütyülgeti,
Ismét és megint, megint
Ugyan azon a dallamon! |
|
 MM
Lángszirtbe emel az alkonyi ég,
bűnt fűző gyarlóság benne elég!
Májusi esőcsepp tőle ered,
tisztító ereje vágyat felez.
|
|
 MM
Aranyos kis szöcske.
Hozott a szellőcske.
Ne felejts el engem,
Ha elugrasz messze. |
|
|
|
Ma 2026. augusztus 18. kedd,
Ilona napja van.
Holnap Huba napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
