|
 Vendég: 66
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,226
|
|
 MM
Megtöröm hullámait a tétovaságnak,
nem dadog tovább lelkem a bús mának,
napjaimra ráhúzódott a félsz s a csend,
este kergetett a kettészakadt rend.
|
|
 M
Kegyetlen gazda a „Muszáj”!
Lován vágtató huszár,
Kivont karddal vágtat a csatába,
Sarkantyúját vágja lova oldalába. |
|
 M
Te nem tudhatod
vágynád az ölelő kart.
ha szobád fogva tart. |
|
 H
A halhatatlanság – csak Szerelem;
A boldog Lét megújul szüntelen,
És vén fejét csóválja a halál. |
|
 H
Mikor a hamisság papírra vettetik,
Lelked dühöng, mert megbántottak
És az igazság elégtételért kéretik. |
|
 H
Oly egyszerű, csak szíved kell hogy kinyisd,
Átölellek és nem kérek tőled semmit,
Lazíts és örülj, átengedem magamon a szerelmet,
Bennem megtisztul és várakozik néhány percet. |
|
 V
Tavasz van, s lilaakác illatát
vidáman hordja szerte hetyke szél,
s méheknek duruzsoló, víg hadát
hallgatja, szíve régen nem zenél. |
|
 V
Hegyek völgyek,
érett hölgyek -
Elemér |
|
 Gy
A kerten harmatcseppek.
A fény apró sugárként indul,
hogy ellepje az égi óceánt,
s fürdesse a virágokat, |
|
 M
Életünk időutazás,
Nincs a végén célállomás. |
|
 M
Mért' nem látod mindenben a szépet?
Ne kérdezzek én ily' hülyeséget?
Pesszimista hangulatod dobd el!
Megmutassam Néked, hogy azt hogy kell? |
|
 MM
álmokat megtörő kábulat
derengés
létszagú új utak
holt vágyak takarják arcukat. |
|
 MM
Nem játszottam túl színházi darabban,
csak adtam úgy őszintén önmagam,
s néha a függönyt le is engedték,
szünetében arcomra nem került festék. |
|
 H
Oly csodaszép vagy Szívzengőm, jöjj már ne sirass el,
Szállj, ha szeretsz még Pillangóm, szólj, mert nekem az kell.
Lágy öleléssel melléd zár él éhe a vágynak
Nyisd ki az ajtót Szeplő-lány légy fénye csudának... |
|
 H
Fontos dolgaimat
Készültem intézni,
Vártam a jó időt,
Hogy, el tudjak menni |
|
 H
Mikor megláttuk egymást,
Kiosont közülünk a levegő,
Tükörképeként egy fának,
Üres érdektelenséggel, |
|
 H
Zene nem szól, csak a hideg csend ajka sóhajt áriát.
Az elalvó csillárok alatt a búcsú szele kering,
A színtelen fények szürke ragyogásba fakulnak át,
Az ablakok ágyán tóvá gyűlnek esőző könnyeink, |
|
 V
Boldog mosoly az arcodon,
csillagszemedben ébred,
gyémántfényű csillogás,
örök kísérje élted. |
|
 V
jaj, ne aggódj -mondod- a kislányod vagyok
s pont úgy ölelsz meg, mint gyermeket a nagyok
Hát felnőttél
apró búzaszemből mélyszőke kalásszá |
|
 V
Magamnál nem lehetek bölcsebb
Kemény vasfog rágja időmet
Hátat fordítok a jövőnek
A tegnapok a fejemre nőttek |
|
 V
Barátságunk vára
Elesett a harcban,
Féltett titkomat eladtad,
Júdás-pénz volt ára, |
|
 V
Egyszer az éjszaka ege, elejtett egy csillagot,
Észre sem vette, tovább ballagott.
Csillagot elkaptam, mily fényes, nem kopott,
Szívemből, máris egy darabot ellopott.
|
|
 MM
Tegnapom csillogó tükreit
széttörte
cseppenként
hajnali felhők sóhaja |
|
 MM
Ezt az utat te jelölted ki
Számomra Uram,
Engedd, hogy megtaláljam az utam. |
|
 MM
Voltak napok
vadlovakkal
port kavartak
elvágtattak. |
|
|
|
Ma 2026. augusztus 18. kedd,
Ilona napja van.
Holnap Huba napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
