|
 Vendég: 38
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,226
|
|
 H
Kísértve az Istent, és egymástól
irgalmat remélünk...várjuk, hogy
mindenki egyszer már elkezdjen félni,
ha nem lesz majd az életet sehol leélni...
|
|
 V
Még szelíd tavasznak kéne lenni
de betört izzó színeivel a nyár,
buja fűszálak ágaskodó hegyén
szikrákat gyújt az áprilisi fény. |
|
 V
Mennyi szép tányér
nyíló virágos réten
Szólnak a harangok
merengve hallgatom |
|
 V
A tél mély álma véget ért,
a tavasz kinyitja végre ablakát,
nesztelen fuvallat suhan a réteken,
s elhinti a virágmezők illatát.
|
|
 M
Mit tehetsz, ha érzelmekkel
telített a poharad?
Szárnyalsz mint a fény, sebesen?
Kiírtod a rosszakat? |
|
 M
Gondolataim, mint a kígyó
rátekerednek a köztéri hintára,
repülök jó és gonosz tudásának
fájából készült kemény ülésen, |
|
 M
a ritmus úgy szaladgált szét az arcon,
hogy öröme és slungja is kitartson,
a nagyvilágot semmi baj nem érte,
csak átszaladt a házunkon a béke, |
|
 MM
Készülődött a nyári zápor,
Villámot szórt a rét felett,
Pipacsok között mezítlábon
Futott - e látvány meglepett. |
|
 V
Ésszel élj, ha remélni félsz
Ég-szer éj-csillag, ég-jel
Ne égj el, ha nem érsz el.
Kértem már emlékszel? |
|
 V
Csak szívedben lakhat!
Fogadd be hát!
Hontalan angyal,
útjaidon biztat; |
|
 V
Szoríts Magadhoz, kérlek
nem baj, ha nem úgy ölelsz,
nem úgy csókolsz, mint régen,
tudom, hogy megtennéd, mert szeretsz, |
|
 MM
Úgy éled életed,mint egy vak,
Sötétben, csukott szemmel.
Küzdesz , harcolsz és leginkább túlélsz. |
|
 MM
homály erdőkből lihegő vadak
agancsos fejjel mind elé szalad |
|
 V
elűztem sok-sok sötét felleget
tűrtem villámot vad téli szelet
viharokban álltam egy szál magam
úgy hívtam Istent ne hallja szavam |
|
 V
Ne süllyedj a reménytelen mélybe!
Tudásod és szerencséd felrepít az égbe.
Nézd, itt van neked egy új világ képe! |
|
 H
Szép szerelem, megérkezett,
Mindkét félnek, egybeesett,
Legalábbis, úgy nézett ki,
Aztán mégis, más derült ki.
|
|
 H
Hinni szeretném ... hinni szeretnék,
Hát adj hozzá nekem megbocsátást,
Bár sápadt arcodon ott az ereszték,
A harc, az akarat megbújva hálás. |
|
 H
Tavasz van, és újul már
A falevél,
Nem mindenki próféta,
Aki beszél.
|
|
 V
Szeretem a sötét szemeidet,
és a göndör hajad,
szeretem a mosolyod,
és hogy törődésed adtad. |
|
 V
Kire vársz, kis madár?
Társra vágysz, nem vitás.
Hívogasd szép daloddal,
s rátalálsz angyaloddal. |
|
 V
egyszer kéket álmodtam
tó tükrét szemeid színét
suhantam sárga rét felett
aranyló mező hajad lehet |
|
 V
Gyászolja a Nap a Holdat,
mert a tó vizébe fulladt.
Mentő sugarat küldött felé
hogy éljen az égi tünemény. |
|
 V
Tudom mások is suttognak majd neked,
Szépeket s füledbe lágy bókot,
Gyöngyöző szavak ívei felett,
Mély álomból a tavasz ébreszt csókot. |
|
 V
Nagy ára van a nyugalomnak
Tettem ezért sokat
Körbezárnak a magam emelte falak
Nem adom nyugodt magányomat |
|
 V
Darabokra zúzott hited összeragasztod,
kicsi szíved és a lelked törve nem hagyod!
Elméd még ép, életedet átértékeled,
higgyél benne lehet még szép, fényes kikelet! |
|
|
|
Ma 2026. augusztus 18. kedd,
Ilona napja van.
Holnap Huba napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
