|
 Vendég: 24
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,226
|
|
 V
Földi kórházban gyötrődünk,
Halálos, betegen,
Kérő kezek, nyújtózkodnak,
Hol a segedelem?
|
|
 V
Édesanyám a kezem megfogta,
Elvitt húsvétkor a templomba.
Hogy évente egyszer meggyónjak |
|
 V
Gyalázatból tákolt
keresztfára feszítették
a Szeretetet
"Atyám miért hagytál el?" |
|
 H
Városomban sétálgatván úgy esett,
megütöttem két járókelőt;
bevittek a rendőrségre engemet,
s meghaltam, mikor megláttam őt…
|
|
 H
Repülsz- e még madár, ha hív az ég?
Feszül a szárny, felhő mezőbe fúr.
Csodás a táj! Ma zöld a föld, s a kék
folyó sötétre vált, ha alkonyul...
|
|
 H
Jövel Jézus! Értünk, hogy megértsünk.
Jöjj ismét közénk, haladókért!
Váltsd ki bennünk újra az ébredést;
Hozzád méltón, az újjászületést!
|
|
 V
Áprilisnak szellőszárnya,
bekopog az ablakon,
életemnek rózsaszála,
nyisd ki - itt az alkalom! |
|
 V
Megremeg a föld, előtörnek a vágyak,
Szárnyak nélkül is messzire szállnak.
Várok rád oly nagyon de tudhatnád,
Nem venném zokon ha itt hagynád |
|
 V
Várd ki azt, hogy máskor, úgy legyen a végem,
Hogy kiűzetés nélkül hagyjam el a földet.
Ezért most, húsvétkor havat szórok rátok
Kölni helyett hógolyót kapnak ma a lányok.
|
|
 V
Acélfonallal összefércelt szívem
megdermedt jégszoborként lüktet lelkemen.
Kísértetként kering benne az érzelem,
ami fekete lepellel vonta be az életem.
|
|
 V
Lelkem száll, mint meg annyi madár.
Talán társra lel,
Mint a várost védő hullámgát.
Kezedben életem fonalát, te festheted. |
|
 V
A nem kért, de kapott dolgokért,
Áldás ételért italért, levegőért,
Létért, mindennapi életért.
Áldás szálljon mindenkire, |
|
 V
Jézus Urunk drága vére,
miattunk hullott a füldre,
nagyon-nagy kár volt érte,
mert bűneinket nem mosta le!
|
|
 V
Rád emlékezünk. Nagy tüzeket rakva, neved
áldjuk: szülessen újjá minden, mi porig égett,
semmivé váljon a szenvedésed...legyen öröm az ünnep,
fakadjon zöld, szívekbe szeretet-virág nyíljon... |
|
 V
Aki feljutott a csúcsra,
kitűzi büszkén zászlaját,
nem kellett sziklát másznia,
a helikopterből kiszállt. |
|
 V
Jaj, ez óra szépségének pillanatát most
Miért nem élhetem át veled,
Hogy érezhessük talpunk alatt a füvet,
A földet, |
|
 V
Ne csüggedj, ha fáj az élet, süt még napsugár,
érkezik a derű s a fény, újra Rád talál!
Összeszedi maradék kis erejét a lét,
megtépázott életedben hozzád ér egy kéz, |
|
 V
Ébrednék hosszú álomból
hangod szól
messzi távolból
bűnöm már megbocsáttatott |
|
 H
Feszítsd meg! Feszíts meg! - ma is tombol a nép,
bár azóta már eltelt kétezer év
Barabást választjuk, ő a vezérünk,
nem kell nekünk Jézus nélküle is élünk |
|
 H
Régi szerelmem könnyei etetik a földet, ami táplál,
Beszívja, és élteti jobban is a vártnál,
Régi könnyem semmit sem ér,
Egy gyarló hazugságért,
|
|
 H
Mikor megyek feléd
Szemed nevet felém
Karom nyújtom neked
Mindenhová követlek. |
|
 V
Tegnapi bölcső melege
még most is itt lebeg,
már régen nem hintázik,
a szemem akkor is rácsodálkozik. |
|
 MM
Görgetem a kövem
felfelé a hegyen,
visszagurul. |
|
 MM
Az éj szakadt ruhája
mögött a Nap is vacog
dideregve kel velem ma
Szokásaim rabláncán lógok
ez mi megmaradt. |
|
 H
A méltóságos Végtelen
Egy pillanatba bújt,
S a zsémbes öreg végzet fala
Újra porba hullt.
|
|
|
|
Ma 2026. augusztus 18. kedd,
Ilona napja van.
Holnap Huba napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
