|
 Vendég: 46
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,226
|
|
 Gy
Készen állsz. Hosszú utat jártál végig;
Megannyi kalandos lépés - az élet!
Volt öröm, bánat, kétely... de fel nem adtad soha, az égig
Magaslott színigaz hited, s tüze éghet, |
|
 Gy
Még itt hintázol szempillám alatt
Még érzem bársony illatodat
Fölém álmodlak, légy a takaróm
Mosolyod a plafonra pislogom |
|
 Gy.
Bohóc voltam
sorsom cirkuszában.
Poros porondokon botorkáltam,
bukdácsolva komédiás
helyzetek színpadán. |
|
 Gy
Reggel borong
fénye végre álmot hoz,
a redőny redői közt óvakodón
be is csorog.
|
|
 MM
Virágok közt megbúva
Isten csengettyűi
Atyjuk üzenetét
gingallózzák, |
|
 MM
Van-e egyenes út mely Hozzá vezet
Ki mondja meg értelmét a létnek
Ki fogja a Föld ütőerét
Ki érzi, hogy szíve dobban-e még |
|
 H
Végre, itt a szép kikelet,
kertészkedni, most már lehet,
oly szép a sok bújó virág,
mind kitolja orrocskáját!
|
|
 H
A festett színfalon színes világ,
Sok metropolis,
Bankok,
Gazdaság,
|
|
 H
Sokszor az élet
nem olyan szép,
mint szeretnéd. |
|
 H
Évvége volt, a hó szitált,
a hegyen zöld fenyőfa állt,
és környékén e fának
vad farkasok tanyáztak.
|
|
 H
Felhők között a Hold sarlóként játszik,
Kis hullámokban, mintha minden mozogna,
Lábunk alatt érezzük rezgéseit,
Tálán álom ez ? |
|
 V
Minden másodperced legyen teli haszon,
Ne csússzál be sietve sehova se hason,
Lehetsz kibíc,
De soha ne légy csaló, |
|
 V
Elhalkult a zene, kihunytak a fények,
elcsitultak végre a vendégek.
Egyik a földön, másik a hálóban,
pihegnek duhaj, ünnepi mámorban. |
|
 V
Honnan jöttél, s én hová ballagok?
Válasz nincs, csak féltve őrzött mosoly.
Előttem tavasz, utánam néma szavak.
Az idő reszketeg, s a nyár még hallgatag. |
|
 V
Ma sem jön az álom, a perc csak vánszorog,
sorskorsó vizéből keserű maradt csak,
- arcomról egy könnycsepp kezemre rácsorog -
hiába szürcsölöm, nem oltja szomjamat. |
|
 V
Meleget merítek, ha régmúlt
gyermekkorom ködfelhője lebben,
mégis kísért az a pillanat,
amikor magasba emeltél engem, |
|
 V
Kikelt újra Kikelet,
hallom is hogy csicsereg. |
|
 V
Órák óta várok
a szokásos randevúra,
egy vén almafánál állok.
A földben vakond túr, |
|
 V
Szöktem feléd-beléd mint víz a földbe mint harmat a virágba
mint férfi és nő a tiltott-tiltott ágyba.
Betörtük ablakát a vágynak s vágtattunk lován a kéjnek elloptuk
hidegét a télnek melegét a nyárnak raboltuk megloptuk taroltuk
|
|
 H
Tél könnye csordul
nagy patakokban
verve fut fagyostul
sáros nyomot hagyva |
|
 V
Izgalommal teli reggel.
Ma mindenki korán kel.
Csendes még a disznól,
Röfike javában horkol. |
|
 V
A csók egy pecsét,
Mi a szerelem levelét zárja,
Receptje egyszerű kép,
Minek a boldogság az ára. |
|
 MM
Szilárdan állod az élet hullámzását,
Miközben szíved megremeg.
Lábad olykor megrogyik,
De nyílik még virág,
A rétek felett. |
|
 V
Fellebben az ég fátyla
bíbor fényben kél a Nap
Gondolathiányos reggelemen
szemem a semmibe meresztem |
|
 V
Szembeköpted az időt.
Az évek nyálként csorogtak
végig a barázdált arcokon. |
|
|
|
Ma 2026. augusztus 19. szerda,
Huba napja van.
Holnap Alkotmány ünnep, István napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
