|
Vendég: 40
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,226
|
|
V
Akik arra sétáltak,
jót mosolyogtak rajtunk,
bolondos ifjú pár, |
|
V
Üres beszéd fontoskodva,
Tanult módon magyarázva,
Vége nincsen, értelme sincs!
Időhúzásnak, egy nagy kincs! |
|
V
A szerelem az amikor egy rózsát szorongatsz
közben egy kismadarat hallgatsz,s dúdolgatsz.
A szerelem az amikor éjszaka nem alszol
egyre csak álmodozol és egy arcra gondolsz. |
|
V
Kisgyermekként voltam szolga,
kinek mindig sok a dolga.
Bevontak házi munkákba:
főzésbe, takarításba. |
|
V
Ember emberért kiálthat,
Honfitárs meg kell, hogy hallja;
mindenkiért szól a harang,
Isteni e hangutánzat. |
|
V
Mondd, tudnál-e játszani velem,
virágok közt hempergőzve a réten,
vagy pillangókkal kergetőzve éppen? |
|
V
Az antikváriumban meglátta,
kalendáriumból megtudta,
hogy mi is az a brevárium,
miből készül a szílvórium. |
|
V
Tovább kell menned, nem pihenhetsz,
ha nem csendesül lázadó szíved
Istenhez fohászkodsz,
végső erőddel tested vonszolod, |
|
V
Figyelem, ahogy mozdul, kecsesen,
Figyelem magam, vénülő énem,
Adhatom örök szeretetem,
De gondolatait nem látom, nem élem. |
|
V
Hópelyhet libbent a meztelen égbolt,
az univerzum végtelen-szőtt opálja
éteri mezőket sejtet. |
|
V
Tenger dúdolta egykoron álmát,
S lágy hullámai ringatták határát,
Most, szél viszi szerte síró sóhaját,
Megfizette már a nép a könny árát! |
|
V
Gondolkodom, tehát vagyok. (Descartes)
A gondolkodás ez ember egyik ismérve, |
|
MM
Vértelen vérebek vonyítanak,
repedt rézharangok megkondulnak. |
|
MM
Combjaid tövén
ha szétnyílik az este
s hajnalod pirosló
mécse hív... |
|
V
Elringatom magam, ahogy
a nagy öreg "mesél"
egy zaklatott napon,
Mi rögtön véget ér.
|
|
V
Minden virradat egy új nap,
Felébreszt és hátára kap,
Frissült erőkkel ellátva,
Indulhatunk, a csatába. |
|
MM
Uram, segítsd meg a földi létünk,
És hallgasd meg a könyörgésünk.
Mutasd meg hozzád az utat,
A földi pokolból adj kiutat. |
|
V
Gyermekként sokszor kérdeztem:Miért?
Még árnyék volt nyitott szemem előtt
Sokszor mondták, ne félj, én hittem
Az akarom nagyra nőtt bennem |
|
H
Ha majd a földbe eltemetnek,
Öröklétem széppé alakít,
Ott tőlem semmit el nem vehetnek,
Fennkölten visszatérve várok valakit. |
|
H
Ledönt az Idő minden kőfalat,
A gonosz múlandó, a Hit szabad;
Torz múmia a régi hatalom,
A Múlt romjait benövi a gyom,
|
|
H
Hideg a víz felől fújó szél
A tükrében szikrákat szór a Nap
Keringő táncát lejti a szél
Az azúrkék, sima égbolt alatt
|
|
MM
Szeretnélek távol tartani
Önmagamtól, a lelkemtől
De ez oly nehéz, mint leválasztani
Egy újszülöttet a tápláló emlőkről |
|
V
Te éjszaka várod, hogy felkeljen a nap,
Én este elindulok felé.
Te nappal őrjítő szerepeidet játszod,
Én járom a táncot, az életét.
|
|
V
Savanyú lett a szerelem. Aceton-szagú leheleted,
tartós hullámú csatoddal hajamba fűzted.
"I love ju" mintha hallanám most is,
ahogy az elszálló lufikon kibetűzted... |
|
V
Tavaszt hív már az alkonyat
Szétárad bennem, mint a lét,
Füst fed hólábú partokat,
Az este csüngő denevér. |
|
|
|
Ma 2026. augusztus 19. szerda, Huba napja van. Holnap Alkotmány ünnep, István napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|