|
Vendég: 22
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,226
|
|
V
Botond sokat bolondozott,
humort humorra halmozott.
Értékelte közönsége:
gyerek, felnőtt, öregecske. |
|
V
Ha Nálad lehetnék,
Mindig mosolyognék,
Hogyha Nálad lennék,
Mindig csak dalolnék! |
|
V
Van egy út, ami a végtelenbe vezet,
Amin, ha végig jársz, megleled a szeretetet.
Oly kor nehéz és akadályokkal teli,
Az út kiegyenesedik, s szíved boldogan viseli. |
|
V
Ember vagyok,
nem egy majom,
emberi szót alig hallok.
Ez az én nagy bajom.
|
|
V
A könny lemossa a festéket
Alatta előtűnik igazi arcom
Kisimítja vonásaim a szeretet
Maszk nélkül már Én vagyok |
|
V
Melegedj a tábortűznél,
hűvös lesz az éjszaka;
szállítója az erdőszél,
nem drága a tűzifa. |
|
V
Béklyózott lelkem fáj. sajog
Uralkodóként magányom
Gúnyosan bennem bazsalyog
S mint alávetettet elnyom |
|
V
Ha rád gondolok,
testem vértengerén
vágy hulláma buzog,
mert még érzem illatod, |
|
V
csepp, melyből éled
az élet
áttetsző, tiszta lélek
hófehéren tündököl |
|
V
Szükségem volt mosolyodra, míg el nem tűntél.
Reméltem, hogy megáll az idő, mikor mellém ültél.
Hirtelen döbbentem rá, hogy az idő veled... ez kevés.
Helyedet átvette a szükségtelen szenvedés. |
|
V
Lassan már éjfél és kattog az óra
csenevész, apró, rozsdás rugója.
Kattan egyet-kettőt, mint aki ráér,
ennyit tesz csak meg a színes maszkabálért. |
|
V
Hogy is volt, rég volt, nem tudom már,
Csak azt érzem, minden sóhaj fáj,
Szépreményű utam hídja, leszakadt,
Mélybe zuhant, valaki a túl parton ragadt, |
|
V
A hó alatt már lassan,
mozgolódik az élet,
apró csendjei a létnek,
formálódnak jövőképek. |
|
V
Apám hegedül. játszik a vonó
A dallam a tavaszról szól
Peng a húr, táncol a vonó
Varázslatos muszika szól.
|
|
V
Csillagokba repítenél,
azt ígérted nékem,
de csak ígéret maradt,
nem jöttél el azóta sem! |
|
V
Előre megyek, szabad az utam,
követnek érzem magam,
de nem jönnek utánam,
eltévedtek valahol a világban |
|
H
Ez még nem a tavasz
Csak mosolygott a Nap
A langyos fuvallat
a parkba csalogat |
|
H
Virágok csodája dúskál a kertemben,
Nem sokat láttam még, ilyet, életemben,
Nem nagyon törődök a földi létemmel,
Inkább foglalkozom, az eljövendővel, |
|
H
Szürke ködös holnapok;
Az Élet alul dobog.
|
|
V
Csontig lerágott szavak,
megült csendjében szülve,
fanyarjában remélve,
átázott gondolatnak.
|
|
V
Csak legyen zöldre pír, sárgának gólyahír,
vesszők hegyére mély lilák, tulipánoknak kűr-ruhák
Kékekkel egekre rakodj, gyöngyvirágokban illatozz, |
|
V
Lement a Nap, bealkonyult
Az égbolton felhők torlódnak
Foltossá festve a horizontot
Vitorlaként feszülnek az alkonyban |
|
V
Felhő borít földet, eget
maci kérdi - jaj, mit tegyek,
kibújjak, vagy benn maradjak
nem látom az árnyékomat!?
|
|
V
Messze száll gondolatom
Álomok szűlte látomásom
Súlytalanul repülök valahova |
|
V
A követség felé menet
észleltem, követnek.
Földről felkaptam egy követ,
megdobtam, aki követett: |
|
|
|
Ma 2026. augusztus 19. szerda, Huba napja van. Holnap Alkotmány ünnep, István napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|