|
Vendég: 24
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,226
|
|
V
Őszi hajnalon idézem a tavasz illatát
Képzeletemben virágzó barackfa vagyok
Gombolyítanám vissza az idő fonalát
Átélném, hogy szerelmesen ölel karod |
|
H
Eszem a múltba visszajár,
kissrácok voltunk még,
kinn vártuk, mikor ébred már
a későn jött vendég.
|
|
H
Hogy megzavarta kedvünk egy csalfa kéz!
Csal a világ mutatja szép, köntösét,
de belsejében, mint a halál sötét,
vígságom búra s epére vált a méz.
|
|
H
Mit látok a két szemedben, azt a csillagot,
úgy vigyáz rám minden éjjel mint az angyalok!
Milliónyi tündérmese, mesél most a Hold,
együtt voltunk, együtt leszünk csak is boldogok!
|
|
V
Már nem simogatsz,
tüzed sem melegít fel,
fénytelen napom. |
|
H
Sötét bársonylepel az égbolton
Csillagok szikráznak az égi óceánban
Kristálygyöngyökként ragyognak
Árnyak terülnek sápadtan
|
|
H
Szobám magányában álltam oly csöndesen,
napnak fényessége, nem ragyogott ott benn.
Szívemnek harmata mely látható volt ott,
boldogság csepegett oda, mélabús szomorúságot.
|
|
H
Kijártam az Élet iskoláit,
Az eredménnyel nem volt hiba,
Sajnos a boldogságból.
Megbuktam én mindig,
|
|
MM
Nyelvünk nedves,
nedvének neve nyál,
nyál nélkül nem nyelhetünk,
nyalással nyerhetünk. |
|
MM
Én egyfolytában nevetek,
ezt abbahagyni nem lehet!
Kinevetem a látszatot,
örömre váltom a bánatot! |
|
MM
Olvasgatom a régi verseid
hisz újakat már nekünk nem írsz. |
|
MM
Nehogy azt mondd, nem tudod, milyen a romantika,
szíved dobban, nyílt titok, itt van Ő, egy új csoda, |
|
H
Nevetésed,mint a tüzes pipacs,
virágzó parázs.
Szerelmesen nézel.
Gyengéd vagy,hű és odaadó.
|
|
H
Hisz amíg megismersz,
és én téged,
mindig felmerül bennünk
a kétely. |
|
H
Ó égiek, sok évem hová loholt
mit valóra vettem, csak csalóka fény?
De, jaj, hogy úgy van csupán aludtam én,
éltem, vagy ez csak álom csalása volt? |
|
V
Elveimmel szembe menve, kitört üvegen át
Kidobva az észt, csak a szívem lát
Miattad nem mertem hozzád közeledni,
mert te mindent pénzben fejezel ki |
|
V
Egy szép színes őszi levelet
borítékba teszek
Elküldöm Hozzád, lágyan
rá csókot lehelek |
|
V
Most már október pereg,
Dolgoznak az emberek,
|
|
V
Magányos sziget
temetőnkben
az 1849-es. |
|
V
A szerelem
szádra mosolyt rajzol,
szemeidbe fényt varázsol;
ott csillan,
|
|
MM
A szikrázó hajnal nyitja szemeid görcsös álmaidból,
S a pillanat, amíg mosolyod benned élt,
Csak a jóllakott enyészet eledele,
S napjaid kínzó őrület oldozza fel újra. |
|
V
Mert gyáván távol maradtak,
Erről többet egy szót sem!
Nem éri meg olyanért harcolni,
Aki az igazáért, nem mer kiállni!
|
|
V
Bazsalikom,tárkony,
Rozmaring,kakukkfű.
Oregánó,csombor,
meg a majoránna |
|
MM
Forró álom magányában elégett a szívem,
szerelmemnek fénysugarát tisztulásba viszem.
Őrizd meg lényedben a szereteted lángját,
el ne törje bánat, az érzés puha szárnyát. |
|
MM
- minden olyan emberi!
mert a csönd szava - a
lélek dala, átölel.
Soha nem enged el... |
|
|
|
Ma 2026. augusztus 19. szerda, Huba napja van. Holnap Alkotmány ünnep, István napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|