|
 Vendég: 39
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,226
|
|
 V
Ahányszor meglátom a képed,
Végig fut a hátamon a hideg!
Nem akarok gondolni Rád,
Mégis mindig eszemben jársz! |
|
 V
Szerelmemet elmosta az idő,
szabadságom ellopta az erő
.Nélkülük az élet üres, mit sem ér,
feláldozom életemet kedvedért. |
|
 V
már csak álmomban futok
ott is lihegek talán s hegek
maradtak az ifjúság kopott
térdein templomok kövén |
|
 V
Énekszó hallik, vidámság. Boldog időket élnek a lankák,
szüretre hív az ősz, még zöld lombú venyigékhez…
Méz-fürtökbe zárva a nyár, s lesz majd téli vigasság,
ha egy jó kupa borral, emlékeidben megidézed. |
|
 V
Már úgy vártalak! Nem, nem láttalak,
csak éreztem illatod, s a vérem úgy zsibongott,
majd bele haltam, s felkeltem halkan,
bele is szédültem, s kissé révülten,
|
|
 V
Az aradi hősök szellemét idézem
feldereng az áldozat
Az őszi szél nem fújhatja el
október hatodikát |
|
 V
A Te lelkedet is cipelem,
amikor verset írok
Helyetted ül bánat a szívemen,
Helyetted nevetek és sírok |
|
.jpg) H
Egy hideg reggel februárban
a szél dúdol egymagában.
Bakancs koppan fagyott sáron
rajtam van a nagykabátom. |
|
 H
Járom az utcát, csendes esti órán,
a hatalmas égboltról ezer csillag néz rám,
fény év távolságból csordul rám a fényük,
egymás csillagszemét, álmodozva nézzük. |
|
 H
Forró nyárt gyászol ezernyi
Fölre hullt falevéltetem
Őszi, hűs gyöngyharmat hűti
Nyár iránti szeretetem
|
|
 H
Keserű a búcsúzás,
Én mégis megteszem,
Az élet nehéz nem vitás,
|
|
 MM
Ne lássa senki kín gyötör!
Milyen nehéz is most élned.
Arcodon mosoly legyen majd
Akkor is,ha véget ér itt
Számodra a földi élet! |
|
 MM
Olyan jó lenne a szemeibe nézni,
Tudni az érzéseit olvasni. |
|
 V
Átkozott a remény
szélhámos varázsló.
Torz tükör közepén
szerelmet parázsló. |
|
 MM
Őszi nap : " merengő festő"
idill égi képmása ő.
Bizarr fénye , a csaló,
ágak közt megbúvó. |
|
 MM
a "kiút" elszökött lakást bérelni.
Csúnya halál a keresés.
A fém nő és a fa-szi is tudja.
|
|
 MM
Őszünk álmodik
bíbor-vöröslő avart -
Szívünkbe folyik
|
|
 MM
Még ragyog az őszi napfény,
Zúgnak a lombok a szélben.
Reszketésem, ha enyhül is,
Már szorongva bámulom a semmit. |
|
 MM
Úgy szeretlek kedvesem,
Mint fa a lehullott levelét,
Amit lesodort róla az őszi szél
Viszi-viszi, kitudja hova?
Az már vissza nem jön soha. |
|
 MM
nem szűnő árnypöfeteg körülzajló raj
esőtlen égből tűzre záporzó olaj |
|
 MM
Megbomlott agyammal
Homlokom ráncolom. |
|
 M
Tűzfelhőben szénné égett szerelmemnek tüze,
folytó szívek magányában alvó lélek tűnt le.
Kísértések álomlázban: magány, kétség, bánat!
ébredések alkonyában a szívek porrá váltak.. |
|
 M
Víg szüretre készen áll a „hadsereg”,
- messzi hordja szél az égre hangjukat-
tőke bánja, ritka már a nagy lugas,
körte, alma, szilva - rabja lesz gyerek. |
|
 M
A búcsú mindig nehéz,könnycseppel teli,
mert mi vissza vonhatatlan, nehéz elengedni,
kínzó ,fájó könnycsepp,mi arcomon legördül,
tudom jól, hogy már búcsúzol földi életedtől. |
|
 M
Aztán hirtelen, felkelt mérgesen.
Dúlt- fúlt, meg nem érthetem,
hogy miért lett oly zavart?...
Tépett, és csavart, mindent felkavart |
|
|
|
Ma 2026. augusztus 20. csütörtök,
Alkotmány ünnep, István napja van.
Holnap Sámuel napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
