|
 Vendég: 48
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,226
|
|
 MM
Éljünk Krisztus szeretetében,
Hűségben megmaradva,
És nem lesz mitől félni,
Mert értünk, legyőzte a halált. |
|
.jpg) V
Kelet felől bús, szomorú árnyakat oszlat az arany ruhát öltő Nap.
Szétnyílik a láthatár végtelen kárpitja, szétfolyik az aranysugár, -
csobogva az azúrkékségből.
A vonalak elindulnak, futnak szerteszét.
Göndörödő bárányfelhők oszlanak szét, játékosan futkározva.
|
|
 MM
túlélem jobb híján
már nem fáj az élet
|
|
 H
Láthatsz szépnek,
Láthatsz csúnyának,
A szívemet nem látod,
Pedig vár Rád nagyon. |
|
 V
Határtalan nagy boldogság,
mit felbecsülni nem lehet,
ha ismerhetted jó Atyád,
ki végig fogta kis kezed. |
|
 V
Fura egy alak a fűzfa poéta,
Verseit mindig fúzfa alatt faragja,
Várja, hogy az ihlet megjöjjön,
|
|
 V
Tervezgetni minek, nincs vágy mi hajtana,
csak a mára gondolsz, nem vársz a holnapra
Már látod tisztán értelmét a létnek,
lelked pereméről lesed a véget |
|
 V
Gyenge fényben, csendességben nyugszik meg a lélek,
áradnak szemembe az angyali fények.
Álmot láttam az éjjel zsenge gyengédségben,
megbújik egy lágy hang, a teljes csendességben. |
|
 V
S búzaszemeket hajítottak feléje,
A magvak hajába ragadtak,
Majd kiitták a vízzel telt bögrét, mosolyogtak. |
|
 V
Mosolyogj mindig, ha fáj is a szíved,
Még akkor is, ha gyötör a bánat!
Ne lássák az írigyek, hogy belül sírsz
És a szíved megreped. |
|
 MM
Álmodnak a fák
a csendes pihenőben
a szél bolyong közöttük
válaszokat várva, |
|
 MM
De végre van vizem,
Nem kell várni esőre,
Felélednek virágaim,
A verebek is ihatnak.
|
|
 MM
Fújdogál a szél
csendes nyári esőben
béka kuruttyol
|
|
 MM
Ember vedd kezedbe sorsod,
újra légy az ismét aki vagy !
Ne higgy önző csalfa érdekeknek,
csak maradj mindig mélyen önmagad ! |
|
 M
Mindig van ki út,
Mindig van remény,
Csak hinni kell,
S elnyered az erényt. |
|
 M
Szeresd a virágot
Szeretem én is |
|
 M
Evett a tiltott gyümölcsből,
és érte meglakolt,
elvesztette a Paradicsomot,
megkapta a küzdelmes Pokolt. |
|
 V
Álom volt, cseppharmat őszi fa lombján,
forgószéllel felkapott sivatagi homokvár
Az éjszaka testét húzom magamra,
vágyam az álmot fordítaná vissza |
|
 H
Virágok közt jár a lány,
Mind gyönyörű, valahány, |
|
 V
Bánat-malomban őrli az éj
szétmorzsolódó hitemet.
Mint vicsorgó,tolvaj vérebek,
szaggatják lelkem a kétségek. |
|
 V
Iszom, mert a borral másként nem lehet
Jó barátként igazolja minden tettedet
Segédfejet nyújtva gondol helyetted
Fölös emlékekkel nem terhel meg |
|
 M
Mi ez a kovász,
mi, dagasztja, hajtja,vérem forralja?
S mi ez a tűz, a vágy, a láz, ez a tenni akarás?
Mint kovács, kit a tűz lángja elvakít, |
|
 M
Emésztő gazai,...
az éltető földnek.
Ellene vannak ők,
s jót nem ígérnek ! - |
|
 M
"Ez a mi hónapunk, ugye tudod?
Szerelmesek hónapja,még, ha
Nem is vagyunk már fiatalok!
A szerelem nem számolja az éveket, |
|
 M
Fák között a bőregér ma táncba jár;
rég kihunyt a fényes égi lámpa már.
Más dereng helyette, béna, sárga folt,
ághegyére tűzve, lám, az árva hold. |
|
|
|
Ma 2026. augusztus 20. csütörtök,
Alkotmány ünnep, István napja van.
Holnap Sámuel napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
