|
 Vendég: 36
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,226
|
|
 V
Szeretnélek még újra látni,
messze sodort a sors szele,
az úton kézen fogva járni,
és nem tévedni el sose.. |
|
 V
Ne add könnyen életedet, harcolj érte
fájdalmadat oszd meg velem, szépen kérlek
vigaszt nyújtok, mert tudok, lelked könnyebül,
arra gondolj Te soha nem vagy egyedül.
|
|
 V
Dalol a jégszív, mellette óriás fenyő óvja,
Hósapkája alá pajkos szél furakszik.
Míg,ablakon át a gyertya fény ki nem alszik,
Vigyázva áll, s ezüstbe vonja álma, fagyos holdja
|
|
 MM
Zúzmarás ágon zenél a szél
Penget harsányan téli zenét
Jég körmei alatt hangjegyek
Karcos vad táncba kezdenek.
|
|
 V
Felejthetetlen lenne véled
Gellért-hegyi sétányokon,
Gyönyörűek a pesti fények
Cirógató, hűs alkonyon.
|
|
 V
Betyáros a kedvem ma,
adjatok egy lovat,
elég lesz egy gebe is,
nem kell hatosfogat...
|
|
 V
Kihűlt lelkekre
angyal lehel meleget,
Karácsony éjén.
|
|
 V
Adj erőt, hogy el tudjam engedni őt,
hogy vágyaiban ne korlátozzam őt.
Mutasd neki az utat,
s vágyait kísérje egy csillag. |
|
 V
Sokat jártam az országot hosszában, széltében,
Egyszer egy keskeny kis utcához jutottam ...
Névtelen volt és számtáblák nélküli, máig nem értem.
|
|
 V
Kedves költőm szerint " az erdő könnyei"
A pusztulásra ítélt fa, fagyöngyei
Fehér és sárga bogyók feszes begyesen
Örökzöld levelek között illeszkednek |
|
 V
Nehéz egyedül...
mert túl sok az idő
a gondolkodásra.
|
|
 MM
Sokszor zavarnak a szóismétlések,
Mégis párszor bevonzom én is Őket,
Mint a gyomrom a finom süteményeket,
De most mit tegyek? |
|
 V
Most minden sötét, és minden fekete,
Most nem él, most halott a szavaknak gyermeke:
Temesd mélyre a verseket. |
|
 V
Támad a szél, – harcban a nagy világgal.
Szél tábornok birokra kelt a fákkal.
Süvítve-zúgva jobbra-balra nyargal,
szaggatja őket, nem múló haraggal.
|
|
 MM
Nem tudom, hogy létezel-e
odafenn a mennyekbe'
hogyha igen, annyit kérek
ne csalj könnyet szemekbe' |
|
 MM
A csend rólad beszél,
s harmat a fű között,
lehullt lomb szerteszét,
fehér babér között, |
|
 MM
Fényességes jöttödre vár
Szívnek ajtaja nyitva már
Advent fénye dicsőítve
Rajzol glóriát az égre. |
|
 MM
Kikelsz a langyos ágyból;
majd zöld lepedőre fekszel;
elnyel a néma kórház -
És nem jössz többé vissza. |
|
 V
Minden felé hull a hó,
Puha pihe az a jó.
Nem kopog az ablakon
Csak hull, de nem halhatom. |
|
 V
Hátralévő napjaimban
Éltet a remény,
Hogy egyszer még
Megláthatom, ír, vagy beszél, |
|
 V
Szembe köpném a holnapot,így tudván,
hogy mit alkotott,a nemtelen vártán,
hazugságok csúszómászó magaslatán. |
|
 V
forró kéjjel
ölelő,
szenvedélyes
szerető.
|
|
 V
Romos háznak egy sarkában,
valamikor kamrájában
összekuporodik
télen... |
|
 V
Látomás, szürkeség, hófehér fellegek,
varázsló levegő nyugalmas szerelmek.
Utcákon járkáló egyhangú alakok,
ki nyit majd ki hamar, a napfényre ablakot? |
|
 V
Múltkoriban történt velem ez az érdekes eset,
Hazatérve a munkából a nejem nekemesett:
|
|
|
|
Ma 2026. augusztus 21. péntek,
Sámuel napja van.
Holnap Menyhért napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
