|
Vendég: 13
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
M
Ne ily halált adj, istenem,
Ne ily halált adj énnekem!
Legyek fa, melyen villám fut keresztül,
Vagy melyet szélvész csavar ki tövestül; |
|
M
Lizetta, nézd, a hold ezüstös fénye
Mily szépen hull lagúnánk hűs vizére!
Felhő sehol, zajt nincs mit hallani,
Lizetta, nem vágysz vélem ringani? |
|
H
Villám csattanás
Mint heves ostorcsapás.
Félelmetes hang. |
|
H
Kilenc perccel nyolc óra múlt,
kigyúlt a víz alatt a tűz
és sűrübb lett a parti fűz,
hogy az árnyék közészorúlt. |
|
H
Nyaralóm teraszán szürcsöltem a teám,
balkonon vörös muskátli virult.
Vonzotta tekintetem, kacsintott reám,
e nyugalom a lelkemhez simult. |
|
H
Kérdezem magamtól, élnék e ugyan úgy ha eltudnálak felejteni,
tudnék e másnak ugyanolyan kedves szavakat elejteni….?
Hát nőhet e, nyílhat, élhet e éltető víz nélkül virág,
Létezne megbecsülés és szeretet nélkül a világ? |
|
H
Úgy vágyom a nyári esték kék Ég után…
Már ösvényeken akarok menni.
Szúrós vetéseken, összezúzva a zöld sarjút,
Hideg szálain nyomtassam lépteimet |
|
H
Ha élhetnénk gondmentesen,
Én szülnék roppant szívesen,
Akit szerettem, mindnek,
A faj mindegy nekem. |
|
H
Mikor nyugdíjas lettem,
oktatás helyett
firkálni kezdtem verseket.
összegyüjtöttem, könyvbe rendeztem,
|
|
M
Nem késik a sértő válasz,
de bocsánatot nem várnak.
Nem kell büntetést fizetni,
nem kell börtönbe sem menni. |
|
M
Terád, kis virág, sok-sok küzdelmes éven át vártam,
ahová csak lehetett, benéztem, kerestelek, merre csak jártam,
hogy valaha is megérkezel, már nem reméltem,
most itt vagy, s már tudom, nélküled nem is éltem. |
|
M
Elveszítettem fejemet,
bűnbe vitt a kisértet...
menekülni lehetetlen,
örökre rabja lettem. |
|
M
Ahogy sétálva lassan beértem erdőbe, a szépség, szinte megdermesztett!
Ahogy körülnéztem, ugyanazt láttam, mint tavaly. Meglepetés lebegtetett!
Ahogy fölnéztem, a tavaszi lombkoronát erdő hordta! Gyönyörködtetett! |
|
M
Kertészkedem mélán, nyugodtan,
Gyümölcsfáim közt bíbelek;
Hozzám a tiszta kék magasból
Egyes daruszó tévelyeg;
|
|
H
csontritkulásom
figyelmeztető jele
combnyaktörésnek |
|
M
Száraz kóró, bús folyóka,
Szellő helyett szél viharja,
Szép remények sírja fölött
Csalódások forgataga. |
|
M
Múló idő az, mi fáj egyre jobban,
szívem élesen, nagyokat dobban,
futó, siratódallam lágy hangjain,
szálló szellőnek angyalszárnyain, |
|
H
A falakon egy árnyék hallgatja a zűrzavart,
jaj, egy ismeretlen szív dobog a kőben,
hegyzi a fülét: a sír repedt,
a múltból suttogott szavak hallatszanak eközben. |
|
M
Vendégem vagy egy pofonra,
ha vágyódsz az erőszakra.
Él köztünk sok mazochista,
de sokkal több a szadista. |
|
M
Hogy mit gondoltam ott, feledtem;
Hallgattam titkos kar dalát,
S a csillagok remegtek csendben…
Övék szívem már – odaát! |
|
M
Búskomor életkedvem sorstalan nyomorult,
őszbehajló fejem fölött az ég is beborult,
leplezetlenre vetkőztette éhes belső énemet,
s kínozza a hiány, dúdolja fájó, eme évemet. |
|
M
Én a jobb oldalon ültem, nap szembesütött,
Kis-dombos és sík vidék, szépségbe öltözött…
Én a jobb oldalon ültem, nap szembesütött, |
|
H
Egy angyal szállt le a földre elém,
rég elfeledett érzés költözött belém,
s jött felém habkönnyű léptekkel,
kínált nem fogható isteni étekkel. |
|
H
Okos tán nem vagyok, igazam sincs nekem,
Engem tán nem is értetek egyáltalában…
Mint virág élek én, fűként lélegezem,
S hangzom végtelen örvendő melódiában. |
|
H
Ha valakit nem akarunk megbántani, akkor hazudunk… mellébeszélnünk neki,
Akár gyermekmese szinten, eltereljük a figyelmét! De, mi nem bukhatunk le!
|
|
|
|
Ma 2025. augusztus 14. csütörtök, Marcell napja van. Holnap Mária napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|