|
 Vendég: 45
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,226
|
|
 MM
A szívem telve új értékekkel,
Melyek hol nagy, hol kis mértékekkel
Csurrannak, cseppennek, telítenek,
Végül már mindig feszítenek. |
|
 M
Ott szakadt ruhámat mint páncélt felöltve
Rázom meg félve kopaszra nyírt fejem
S a varázslat végén sárvajúdó kínban
Lobonc sörényem újra meglelem |
|
 M
Csodás volt, ahogy szerettél,
Alig tudtuk abbahagyni, |
|
 M
Üres vagy tiszta, szép virágom
Neked adom az én világom.
Az üresség az nem üres vagy
Nekem adott az ég, üres lap |
|
 M
Hervadt kacsok alján szemeit
számlálja a szőlő, selyeming
leng fák vérszínű ágain át, |
|
 V
Várom már a napot,
mikor haza érek.
Végre karjaimban,
tartalak téged. |
|
 V
Ökölbe szoritott kezek.
Jönnek a sötét fellegek.
Mankóját szaporázva,
futott egy jobb világba. |
|
 V
lassan termelek valós álmot
ma az egész is csonkán tátog
üresség bujkál szöszben löszben
mintha az öröm félne tőlem
|
|
 M
az izzó magány máglyáit
oltani ajkaddal kezdd el |
|
 M
Nézem a síneket,
türelmesek.
Várják a vonatokat,
hallgatagok. |
|
 M
Ne tépd el múlt fonalát,
rakd sorba emlékeit,
emlékezz belőle a jóra,
a boldogságra, szerelemre, az ÉRZÉSRE, |
|
 Cs
Kedves! Veled a pillanat
örökkévaló lebegés!
Szárnyakon szálló képzelet,
boldognak lenni Melletted! |
|
 V
Nem jön álom szememre, tudom, hogy miért,
könnyes szemmel ábrándozom, mikor jössz felém,
gyűröm párnám, vágyakozom, vajon így mit ér,
szerelmednek édes lángja szívemig nem ér.
|
|
 M
Most szedi ráncba a Nyár tiritarka virágait éppen;
S tétova holnapnak érleli békéjét. |
|
 MM
Ölembe fűzöm a nyár illatát
Völgyület ívének lágy Kerekét
Hol a vén Havasok lába összeér
Oly jó ez az elbájolt ringatás.
|
|
 M
Ha falum írtam, sercegett a tollam,
ahogy a kockás lap fölé hajoltam,
és próbaképpen épp tizenegy szótag
szólt mondatomnak, hogy formálható vagy, |
|
 V
Nem tudod,hogy mit akarnak
Ahogy tudnak megzavarnak.
Van ,hogy örömöt okoznak
S ezzel vágyakat fokoznak.
|
|
 V
imádkozz Istenhez, kezében az életed,
meglásd, felragyog a Nap, szíved mélyéig hat,
jutalmad lesz a hit, remény, szeretet,
bekövesedett lékek helyett.
|
|
 V
Van neki pislogója,
Sárga mellény rajtam.
Így tekerek naponta. |
|
 V
Az élet néha nehéz: cipelem a terhét...
viselem amit a jó Isten rám mért.
Gyűlölet, én ezt a szót nem ismerem,
a barátság ennél többet jelent nekem. |
|
 M
Szakadó esőben,
kinn a téren állok.
Bár nálam van,
nem veszem fel a kabátom.
|
|
 M
Ez volnék én? Miért?
Mit vétettem,
hogy így büntet a sorsom,? |
|
 M
az éjjel nehezen változtat
távolságunk szövegén
az extraképernyős magányban
főszereplők vagyunk te meg én |
|
 M
ábrándok téged közelebb hoznak
lelkemben aktív járat a holnap
látvány |
|
 M
Jégkoktélba rejtezett a Nap,
a szél foga most beléharap.
Megborzongnak az út menti fák,
vállamon sír már a nagyvilág.
|
|
|
|
Ma 2026. augusztus 23. vasárnap,
Bence napja van.
Holnap Bertalan napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
