|
 Vendég: 18
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,226
|
|
 M
Kérlek,várj még a fakadással
tulipán,messzi még a hajnal!
Régen csillag-tenger jelezte jöttét
ha a tél elment s árnyék-világba tért. |
|
 M
Kipottyan fészkéből - mint madárfióka,
puha melegben élt kilenc hónap óta. |
|
 M
Itt vagy most velem
Én meg te veled.
Angyali képed
Egyre csak nézem. |
|
 Gy
Titok az élet és a halál,
A tavasz a nyár,
Hogy Te vagy nekem.
Titok, hogy Érted dobog a szívem. |
|
 Gy
Mi is szeretünk, s
szíved mélyén tudtad ezt,
mikor éjszaka becsuktad szemed,
azon a bizonyos éjszakán tudtad,
hogy új útra kélsz,
s csöndben intesz eme földi életnek. |
|
 Gy
Fáj feledni megélt érzéseket,
mit nem tudsz nem megéltté tenni...
Fáj élőként halottként megélni
még lobogó, szárnyaló képzeletet. |
|
 M
Díszletet épít,
cikázó fényruhában
villog a tavasz. |
|
 M
Csendes kis öregasszony a mama,
hullámcsattal tűzi gyér varkocsát.
Aszott emlőiből fészekaljnyi sarj
szívott erőt, s apasztotta húsát. |
|
 Gy
Álmaim szebbnél szebbek voltak,
S most itt vagyok … oly messze, messze.
Mindaz mit álmodott a képzelet
Búcsút intett gúnyosan nevetve. |
|
 Gy
Betondzsungel haldokló tömeghangja sóhajt,
Szmogtaréj ölében vérmező virága hajt. |
|
 M
nézd apám én küzdök ellened
kiszorítlak friss meszelt falamról
ajtóm jól bezárom - elmegyek
|
|
 M
Elhagyott utcán
fázósan ballag a sötét,
szakadt kabátján
jegesen sikong északi szél,
|
|
 M
Élet s halál,
mindkettő kín,
de élni kell, csak még egy kicsit, |
|
 M
Boldogság reménye kékellve száll az égen,
Madarak szárnyát villantja tavasz-napsugár.
A bánat-kaloda szívemről messze rebben,
S nevetést csen ajkamra táncoló szellőlány.
|
|
 M
Néha, ritka percre, két gondolat között,
a szíved csendben, puhán, észrevétlen megáll. |
|
 M
Hogy mondjam el neked?
Mit elmondani nem lehet.
Hogy mondjam el?
Mennyire szeretlek. |
|
 M
Az élet,mint szélvihar a levelet,
Elsodorja az embereket.
Akiket nem kímél,elítél !
Sokakat ,sziklához csap. |
|
 M
s előtör az én,
az vagyok valójában én,
ki a világban él,
egy áttombolt este után, |
|
 M
Harmadnapja étel és víz nélkül
áll a hajó a tenger közepén.
Áll a hajó, dünnyög a legénység,
napfény játszik a víz felületén. |
|
 M
Most ülök a sötétségben,
A messzeségbe révedek,
Miért halt meg a mi szerelmünk,
Vagy talán megint tévedek? |
|
 M
Fájdalomba szunnyadt öreg, ráncos homlok,
jajba fulladt sírás, sosem élt mondatok,
tipegő kis lábak, utolsó sóhajok..
Nyúlnál most utánuk, de hiába. Nem éred. |
|
 M
Gyermekem, Én és Te közötted nincs különbség...
Csak a hallgatás.
Azt várom, hogy egy nap az legyél, az mi nem lehettél,
De ehhez idő kell. |
|
 MM
a szovjet-rendszer beton-emlékműve
rideg kalitka-lakom mélyére tűnve
elalszom rádióhangra riad fel éjem álma |
|
 Gy
Ha időben nem fékezik,
agresszív lesz mint diák,
társainak, tanárának
jól ellátja a baját. |
|
 Gy
Kastélyban a bolondok
egész nap dobozolnak.
Gyalult deszkákból
koporsót ácsolnak. |
|
|
|
Ma 2026. augusztus 24. hétfő,
Bertalan napja van.
Holnap Lajos, Patrícia napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
