|
 Vendég: 39
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,226
|
|
 M
Mikor őszirózsa bontotta szirmait,
akkor éltem szerelmem szép napjait.
Mikor aranylón, langyosan sütött a Nap,
akkor bontotta ki lelkem szárnyait. |
|
 M
Érints meg lágyan...!
mint harmatcsepp a szirmokat,
csordogálj le rajtam...!
mint hegygerincen a patak. |
|
 M
Hát, mi kötötte a férfit a nőhöz?
Egy gondolat,
Egy vétek ?! |
|
 Gy
Én vagyok. Csak én.
Ülök a semmi közepén.
Délelőtt tizenegy, szombat, |
|
 M
Szivemnek kell a szerelem!
Nélküle, üres az életem. |
|
 M
Hopp, hopp, hopp,
kapitány galopp!
A kupámban bor,
kezemben kenyér,
|
|
 M
Tejút-fehér záporban égek:
Fürtökben lógnak a csillagok…
A völgynek hajlatán ballagok:
Cseléd a hold-glóriás fényben. |
|
 M
Kezed simogató, mint a lágy szellő lehelete,
ölelésed forró, mint a lobogó láng nyelve.
Tekinteted perzsel, mint a Nap szikrázó sugara,
szád csókja mámorító, mint az Éden kert bora. |
|
 M
Virágszirom utamon,
Bánatom a hátamon. |
|
 M
Reggel, amikor felkeltem,
a Nap koronáját kerestem.
Napkitörést és sarki fényt. |
|
 Cs
hol mindig nyílnak a Lélekvirágok,
hol mindig találsz egy Igaz Barátot,
hol nem csak kínt lelsz, hanem Boldogságot,
ott engem is megtalálsz! |
|
 Cs
szórakozni járnék,
túráznék, sétálnék, barátot tartanék,
lehet, hogy megcsalnám,
kacér is lehetnék. |
|
 M
Hogyha engem bántotok,
a bűnös érte én vagyok!
Ki meg sem érti halk szavam,
Ócsárol engem boldogan. |
|
 M
Ahogy fut,rohan az idő,
Sokat gondolkodom,nem késő?
Végig gondolni életem,
Mi az mit nagyon szerettem! |
|
 M
szembe jönnek miden gond előttem
s megsokszorozódom vak tükörben
hiszen ha igazi volna mint fakó testem |
|
 Gy
Hiszen már annyiszor elhatároztam!
Körülöttem még emlékeid sem maradtak,kopottan.
|
|
 N
Döglött békákat dobálok egy tóba,
s rájuk kiáltok: - Szaporodjatok!
- Ám döglött békákból sosem lesz ebihal...
Én mégis dobálok, - és még maradok.
|
|
 N
Mikor lényed aranyfüst- köde
kitölt, beborít és átölel,
lényeges-e, hogy múló létből jön el?
Mikor lényed belém olvadva ötvöz, |
|
 MM
Jártam ott, ahol az ég a földdel összeér.
Voltam madár a Végtelen ölelő tengerén.
Éltem fényként, mi téged is átragyog,
S ott leszek, mikor látod lenyugvó hajnalod.
|
|
 N
Hol a szavak nem beszélnek
Eresszük el mind a szélnek.
Nem a szó kell csak az érzés
Nézni szemed annak kékét.
|
|
 N
Mint ezüst fény villan
hűs, illatos éjben,
úgy illantál el
sötét színpad karéjos
csipke függönyén. |
|
 N
S elképzeli a képet,
A külső hangok után és
Nem is akarja tudni:
Miért zöld a fű s az Ég peremén
A Nap korongja miért meghajoltan lefele jár? |
|
 MM
Megint visszatért a Tél, már elindult, szépen,
De visszafordult, havat hozott a nagy széllel,
Nagy hideggel az Északi-sarkról!
Már két napja esik, megállás nélkül,
Ellepett mindent, vastag takaróval! |
|
 M
Magányom ablakát lestem,
már több mint három hete figyeltem:
a NAPKORONG megjelenik-e? |
|
 MM
Emelném kalapom,
De ezt nem tehetem.
Egy forgó szél elvitte.
Utol nem érhettem. |
|
|
|
Ma 2026. augusztus 24. hétfő,
Bertalan napja van.
Holnap Lajos, Patrícia napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
