|
 Vendég: 25
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,226
|
|
 Gy
Tizennyolc évem van mögöttem –
s vajon van-e benne örök?
Egy papír, melyen feketén áll:
Érettségi Bizonyítvány, |
|
 Gy
Most nyílik a hóvirág a réten
Jön, a tavasz a szívemben érzem.
Álmok jönnek, mint felhő az égen
Bennem a vágy gondokat űz régen. |
|
 M
Ott voltunk mind a ketten.
Én leültem a tölgyfa tövébe,
Életemen ott tűnődtem,
Bámultam a fátyolos felhőket. |
|
 M
Drága Atyai Barátom
Ott a Messzeségben;
Száll a versünk éteren át
Napsugárban, jégben. |
|
 Gy
Megszelídült álmok
tükrében a múltnak,
régen volt vágyakból,
születnek most újak. |
|
 Gy
Élvezed, hogy egyedül kuporgok egy sarokban?
Egyetlen egy bűnöm, mit ellened vétettem
Az, hogy úgy szerettelek, ahogy voltál nekem. |
|
 Gy
Aranyló fénykoszorút kapott
a kopár tabáni domb-oldal.
Lelkem megtelt újabb szépséggel,
örömmel, fénnyel, színnel, dallal. |
|
 Gy
De már az is kérdés, hogy voltál-e
és ha voltál, az voltál-e,
akinek én láttalak. |
|
 Gy
Csak egy letépett virág...
Szirmai lassan,elhalva hullanak le a földre. |
|
 Gy
Lágy tavasznak hívószavát érezheted itt,
Hol a tél még mindig uralkodni akar,
De amúgy ez engem nem igazán zavar,
A februári napsugár úgyis felhevít. |
|
 Gy
A valótól távol,
álmaim végtelen univerzumában
egymagam vagyok. |
|
 Gy
Oly hallgatag vagy ...
A világod hallgat.
Szavakat ott nem mondanak? |
|
 Gy
Magasabban szárnyalhatnék, mint egy sas
mert te vagy a szél a szárnyaim alatt, |
|
 Gy
véled eggyé lettem
e kettős spirálban
fonva önfeledten
két kéz egy imában |
|
 Gy
Erős a szó,
ha legyőzi bánat viharát,
megolvassza sors
pecsétjének viaszát. |
|
 Gy
Ahol szomszéd kopog,
mert süteményt hozott,
és megkínál vele,
hol ismerős az út,
mely a domb felé fut, |
|
 N
Keserű pirulaként szedem a perceket,
Érveket, reményeket, eszményeket,
Keresek szerelmet, viszont szeretetet,
Bárhol, de nem találok máshol. |
|
 MM
Idegen vagy,
nem tudok szerelmemként gondolni rád.
Hidegen hagysz,
ha meglátlak már nem tép szét a vágy. |
|
 MM
Hegyek ölében álmodik egy régi, romos ház,
Akit az őszi szél fütyülve, dalolva körbejár.
S nagy ablakain beleskelődik a víg holdvilág,
A rét szélében az amerikai diófa délcegen áll. |
|
 MM
elaludt a kezem,sír testemben a halál,
munkám gyümölcsét hagyom árván.
el kell mennem,utamnak már vége,
szertefoszló évek szállnak csillagos égre. |
|
 N
Nekem már megvan, ami van.
Mikor a konyhakőre rogytam
föltámogattam önmagam.
De ő, ha összerogyna
nyúlna kéz, mely fölveszi?
|
|
 M
Csak féktelen tánc volt, lóerők járták,
gördülő függöny lepelbe vált,
egy országként gyászol a Jászság,
s a madárlátta ifjúság messze száll... |
|
 M
Kiálts nekem
és én
sírva
török át tüske hegyeken. |
|
 M
Tegnap este kopogott a vágyam
Ahogy ajtót nyitottam megláttam.
No, minek jöttél? Kérdeztem tőle
Rám mosolygott és leült a földre. |
|
 M
Nem itt, valahol létezem,
felszívódtam az éj falán,
- végtelenben a tű fokán - |
|
|
|
Ma 2026. augusztus 24. hétfő,
Bertalan napja van.
Holnap Lajos, Patrícia napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
