|
 Vendég: 15
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,226
|
|
 MM
Én esténként nem imádkozom
Akaratod előtt meghajtom magam
Megadtál mindent szép volt a napom
Hagylak pihenni jó uram. |
|
 Cs
Talmi érzések
elkerülnek már!
Karodban, szívem
megnyugvást talál! |
|
 Gy
mikor most a billentyűket vertem
belém hasít mint kasza éle
közel a szakadék-élet széle
kazalban egy sem volt mellettem |
|
 Gy
Ám ha a természet még nem változik,
s marad a tél, míg farsang távozik.
hozzon reményt és vidám életet
a szív fagyát olvasztó szeretet |
|
 Gy.
Semmi szívemben, minden a véremben
örökre eldobod, örökre megfogod a lelkemet
pillanat közt rekedtem, pillanat közt elvesztem
a semmi lábnyomán, most útnak eredtem |
|
 Gy.
líra, epika, lárma – ily hármas hangzat szemlehunyásig
– kit lélekben szánok, s testben magamra erőltetek – hogy
legyek a társa, fakó ajzószere, mit vadul ránt sekélyes magába, cibál az ágyig |
|
 Gy
Napbanézőt kápráztat így
ezer s ezer fénykarika,
Mint tudásunk és örömünk
Egy-egy csábos pillanata. |
|
 Gy
Ellenség a szívünk,
Mert csak másnak hiszünk.
Nincs egy igaz utunk
Mert más felé futunk. |
|
 Gy
Lassul a léptem a hózivatarban,
Szél fütyül bőszen az égi magasban,
Néptelen parkban a fák koronáján
Gyűlik a hópehely mindenik ágán. |
|
 Gy
a kör szabályos, zárt vonal
olyan görbe, melynek
kerülete minden pontja
saját központjától mérve
egyenlő távolságra van. |
|
 Gy
Eljött az öregkor,a vonat is megállt,
a szemafor pirosra vált,
itt a végállomás. |
|
 Gy
„nem vagyunk megelégedve mi”,
és a Nagy Fehérnél a haszon. |
|
 Gy
Agyongyűrkészett esték
a boldogság
puha szétmálló testét
próbálják
lepkehálóban tartani. |
|
 Gy
Beszélek az őszről:
Az arany levelekről.
A bennünket összekötő
nagy-nagy szerelemről, |
|
 Gy
azért e dobogó húsba
bezárok minden embert
lelkemen innen
lelkemen túl |
|
 Gy
Rabságra kárhozott mindennapom
börtönében kattog az idő.
Reám hinti könnyeit az ősz -
erőtlen napsugár az arcomon |
|
 Gy
Suttogva lebeg körülötted a csend,
Előveszed a tört, hogy megfened.
Szemedben csak a fájdalom ég,
Elvesztettél mindent oly rég. |
|
 Gy
Tudd, hogy van egy lélek ki érti bánatod
egy barát, ki melletted áll bármikor
ne küzdj egyedül, a lelked belevész
hagyd, hogy segítsek, s hidd a reményt |
|
 Gy
Nem gondolkodom, csak létezem.
Itt minden szó fölösleges.
A fáradt lélek megpihen,
az erdő csöndje körbevesz. |
|
 Gy
Szertefoszló álmok a zúgó szélviharban
Hófödte csúcsok jéghideg lehelete,
Elhaló hangok a fenyvesek homályában |
|
 Gy
Nem tehetek másképp,
Neked is jobb volna,
hogyha elfelednél
búcsú szót sem szólva... |
|
 N
Tartsunk vele, hiszen egyszer
Testünkbe hatol egy vegyszer,
Mely így elveszti hatalmát.
Kívánok szép jó éjszakát! |
|
 N
Szikrázó fényben bujdokolva
hullajtja fájdalom
igazgyöngy könnyét.
Silány szemfényvesztés
közönye elragad, |
|
.jpg) Cs
Százezer voltnyi fájdalom
süt át emlékező szavaidon,
szivárványos álmaidon
összetörve múltat,jelent,jövőt
|
|
 Cs
Ropogós csendes éjben
orrom piros borvirág
a kandalló melegében
kortyolom a forralt csodát
|
|
|
|
Ma 2026. augusztus 25. kedd,
Lajos, Patrícia napja van.
Holnap Izsó napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
