|
 Vendég: 21
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,226
|
|
 N
Töhötömöt eltemették.
Kopjafa őrizte emlékét.
Ékesen rá volt írva,
Béke legyen poraira. |
|
 N
A farkasréti vén fák alatt
Együtt nyugszik három nemzedék.
Múlttá váltak, s nevük már emlék.
Két házaspár, s kettő egymaga.
|
|
 Gy
Erős kétely lett úrrá a legyen:
Hogy mit tegyen, legyen, vagy ne legyen? |
|
 N
Majd egy éles fájdalom hasít belém
S vágyam már a tegnapé
Gyász járja át szívem ismét
Belehalok, hogy elveszítettelek Én. |
|
 N
Habzsolta ő az életet,
minden éjjel ˝füvet˝ evett.,
a kéjjel sem fukarkodott,
egyszer aztán ˝ráharapott˝
|
|
 H
Racionalitásba temetett tegnapok
ragasztják izzadt homlokomra a feladott
álmok tömkelegét, s még egyszer utoljára
megmártóznak a tökéletes hazugságban.
|
|
 H
Baráti társaság vett rá a dologra,
Tegyek úgy akár szégyenem se volna,
Vidám nyári program a pucér mustra,
Szavazzak én is a naturizmusra.
|
|
 H
Tudok örülni a szélnek,
Az igazi szép mesének.
Tudok örülni a hónak,
A száguldó kis csikónak.
|
|
 H
Egykor én voltam mindened.
Múltad, jövőd, az életed.
|
|
 N
Két szemedbe, ha nézek,
tüzet fog szunnyadó szívem.
Sokszor oly forróságot érzek,
s forog,szédül a világ velem.
|
|
 MM
Fonom-szövöm,
S használom el
Szívköntösöm. |
|
 MM
Suttogni csendben,boldoggá tenni,
lebegő vágyakkal messzire menni,
a reggelt összesimulva érni.
|
|
 MM
De Rád bízták, nem teheted,
Lelked mélyére temetheted.
Tőled nem tudja meg soha senki,
Ha a sírba is kell vele menni.
|
|
 Gy
"A semmiben jártam,
a rég-múlt fagyott mezején
emlék kórókat szaggattam," |
|
 Gy
miért e pudvás szenvedély s a tű
miért lebegsz miközben minden mű
az anyag a kéj s a szesz mely hű |
|
 Gy
Reggel, este sok tea mellett fáradoztak s elhaltak,
Övéké lett a mennyország. |
|
 Gy.
verseink, mint lelkünk egy-egy darabja
a papírról kelve, új úton haladva,
mint Napkorong sugarai eljutottak hozzánk
s kedvünket, szívünket rendre beragyogták. |
|
 N
Honvédeknek szól parancsa,
Vonuljanak délnyugatra,
Határszakaszt védjék ott meg,
Doberdó már el nem veszhet. |
|
 MM
Felemészt a nincsen, fülembe tép
Tollas szárnyaim már nem repülnek
Ikarusként Nap lángon hevülnek
Mint sorsfonal, mi forró viaszba ég. |
|
 MM
Barna falevél reszketve lehull
Megtaposva a földön fekszik
Csendesen nyöszörögve válaszul
Száraz, síró testén vad szökik |
|
 Gy
Mennyire fáj,
hogy árva vagyok?
Hogy nékem már
a csillag kevésbé ragyog? |
|
 N
A nektárt tán Zeusz elkobozta,
Dézsmaként vitte az Olimposzra.
Az istenek dús könnyei hullnak,
Mulatni a magyartól tanulnak.
|
|
 N
mint elsiratott könnycsepp zuhan
a tenyerébe zárt, maroknyi földbe.
|
|
 N
Szívünk emlékek fényénél időz
míg ránk borul búsan,barnán a köd
s lassítja léptünk iramát az Ősz. |
|
 Gy
Szemtelen legyek
kiszívják a véremet
nincs bevételem |
|
|
|
Ma 2026. augusztus 25. kedd,
Lajos, Patrícia napja van.
Holnap Izsó napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
