|
Vendég: 8
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,226
|
|
Gy
A tűz vígsága
lángok lakodalmában
a fák halála. |
|
Gy
S jön ki a sírból Lázár.
Hagyja, hogy reszkető kézzel
balzsamos leplét vegyék el,
s bámulják, ahogy járkál. |
|
Gy
Nem egyszerre halunk meg
csöndben,
kimért idő szerint.
A kaput köd övezi,
belépsz ha a porta int. |
|
Gy
A földműveseknek van földjük, mert a jussuk,
De művelni képtelenek, mert az ekéiknek szarva törött.
|
|
Gy
Minden alma, fán egy kotta
A természet szülte, hozta.
Felrakta azt olyan sorba,
Hogy a szívem mind megoldja. |
|
Gy
Néha tenni kell
nem megállni
hisz a szeretet
erős fegyver, |
|
Z
Egy fél krumpli, s alma vékonyra hámozva,
És egy szál botocskára volt még csupán szükség,
|
|
Z
Véget ért egy álom, vár a valóság,
színes lombruhába öltözött a táj,
könnyet ejt, búcsúzik a nyári világ.
|
|
M
Egyszer egy tavaszt, napfényt imádó,
Pöttyökkel ékes, tarka imágó
Kárhoztatva könnyűvérű párját,
Nyír kéregre írta memoárját.
|
|
M
Mottó: "Európában csak te nem vagy antik ó kereszténység s hiába
A legmodernebb európai te vagy X. Pius pápa"
Guillaume Apollinaire: Égöv
|
|
M
Néha elhiszem,
hogy egy ellobbant gyertyaláng
valahol égni kezd újra, |
|
M
Jó sors és balsors,
Kinek ez kinek az jut
élete útján. |
|
H
Minden nap megmérettetek
és magamhoz öregszem
- csöndem szemlélőbb és belül
lázadozóbb a testem. |
|
H
A hajléktalan
egy parkban alszik a padon,
feje alatt párna kis motyója,
újságpapírból van takarója.
|
|
H
Tenger elbújó mélyén rejlő
kagylóban növekvő szép gyöngy....
szépségében csak növekvő
áldott,gyönyörű, fájdalmas könny...
|
|
M
Sötét a hajnal, még csak itt-ott
pislákol lámpafény.
A fák, fekete árnyként ringatóznak
a szélben.
|
|
M
De a lomb.mint hűtlen szerető,
lassan,csendesen öleli az őszi szellőt.
Az viszi-viszi örökre,
távol a fától,le a nyirkos földre. |
|
M
Eljött a naplemente.
Bíborszín ég vizén,
akárcsak minden este,
szép arcod látom én! |
|
M
Amikor szemedbe először
belefeledkeztem,
varázslatos tekinteted
örök rabja lettem. |
|
M
Mészárszék bálja az, mit az ördögszakács prezentál;
S a táncot a sok rothadó döghús lejti,
Midőn e démon kezében a bárd hurrikánná vál,
És vág-hasít mindent, mibe útját ejti. |
|
M
Megremegve arra várok,
terít-e majd
vállamra kabátot
az ősz keze, |
|
M
Meg van még a nagykabátod?
Hideg van, fázom, alábújhatok mint rég?
Felmelegítesz tested melegével?
Nekem éppen a bokámig ért.
|
|
M
Egy csók mit nem lehet ízlelni
Fáradt vagyok mégis szárnyalok
Pokol tornácán táncolok
Én nem ilyen lovat akartam |
|
M
A százados hosszan
a homályba messze...
nadrágszíját megeresztve
- néz a semmibe. |
|
M
Éjfél után könyökére
Támaszkodik a csend,
És a világ - mint jó család -
Elnyugszik odabent. |
|
|
|
Ma 2026. augusztus 25. kedd, Lajos, Patrícia napja van. Holnap Izsó napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|