|
 Vendég: 19
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,226
|
|
 M
Vezetőnk, Bátyó bá beszédet mondott,
Majd barlangi kalandokról anekdótáztak.
Elénekeltünk még néhány nótát
Könnyebb úton indultunk kifelé. |
|
 M
Néztem őket, rád gondoltam
Magamban egy dalt dúdoltam.
Van egy kislány kit szeretek
Érte én is felhő leszek.
|
|
 H
valami fény kis ajtó résein
kilincs alatt a kulcslyuk
hívogat kísértés benyitni kinn
topogsz míg összeér az ajkunk |
|
 H
Rossz, kopott, silány ecset,
kevés szín, olcsó vászon...
ablak,mi befalja a fényeket -
mégis festeni akarok a csodából! |
|
 H
Eső utáni hajnalon madár fütyül a
fák között,érezni a növények illatát,
a föld még párolog,a fűszálak nedvesen
remegnek,halvány ködfolyamban
|
|
 H
Csak úgy tűnődtem magamon,
Ugyan mi lehet a bajom ?
Nem volnék olyan, ahogy kell?
Milyen hát a rendes ember?
|
|
 M
Elkentem az arcodat az égen
fátyol felhők esti köntösében
Két csillagból raktam rá a szemed
mely énreám minden este nevet |
|
 M
Elmerengve iszom Badacsony hűs italát,
közbe gondolok egy angyalra-nem bírom ki hiányát.
Lassan telnek a napok -hetek,
nem érezhetem ölelő két kezed.
|
|
 M
Vannak dolgok, mit az ember felejteni akar,
Vannak dolgok, melyeket nem lehet,
Mert a szívben oly mélyen bennrekedt... |
|
 M
Az én férjem furcsa szerzet,
Nem e világra való!
Nincsen semmi jó szokása,
Épp elmére utaló! |
|
 M
Néha nem érted, szíved miért oly bolond,
Hogy egy álom- szerelemért, úgy rajong.
Hiába akarod, ellene semmit nem tehetsz,
Ha egy csodálatos dal kinyitja a szívedet.
|
|
 Gy
Hatvanhét nyarán egy kis angyal a földre szállt,
S hozott egy csodálatos lány babát... |
|
 Gy
Az utazó élet megállóiból óhajokat vettem,
S elaludtam egy felhőn, hol a Nap melegített,
A bekezdést kóstolgattam, a szerelmet cseppjeiben.
|
|
 Gy
Nem tudom, mit érzek. Talán vágy,
mely felemészti gyenge szívemet, |
|
 M
Ne félj,ha elgyengül karod,
Ne félj,ha valaki elhagyott,
Ne félj,ha a szerencse elkerül,
Ne félj,mert nem vagy egyedül ! |
|
 M
Megküzdeni Szerelmemért
Harcba szállni azért az egyért
Kiben a kétely mart sebet
S már oly sokat szenvedett |
|
 M
Suttog az éjben az alkonyi körtefa lombja,
Elmegy a nappali száz buta gond nyugalomba. |
|
 M
Ballag már a véndiák,
jaj,de régen énekeltük,
azóta is ötévente, akik
maradtak, összejövünk. |
|
 M
Testem a szívem lágere
Mégis szívem bánik el vele.
Szívemben lakik a lélek
Attól függ, hogy mit is érzek. |
|
 M
Előttünk tátongott a barlang mélye,
Meredek , nedves létra lógott lefelé.
Egymás után, szépen sorban
ereszkedtünk alá a pokolba..
|
|
 M
Fakuló képeimbe belefestlek,
fakuló álmaimba elképzellek...
fakuló csillagfénybe elküldelek...
fakuló holdfénnyel átölellek... |
|
 Gy
Te vagy a hold a csillagok
szemed sugara ha ragyog,
kacagásod hűs folyó
szívemben élsz, itt dobogsz. |
|
 M
Kocsmában a vidám nóta
Terjed fürgén szájról- szájra
Muzsika van a jó borban
-Piros néne! Hozza gyorsan! |
|
 M
Mint hegyfoktól hegyfok, szinte elérhetetlen bár,
S ez ormok fölé sűrű ködpára von glóriát,
A vérvörös-arany napnyugta pedig megáll: vár,
Aztán a szél dalolni kezd, télszavú áriát.
|
|
 M
hét évenként cserélődnének a sejtek
azonos vagy önmagaddal és nem is sejted
és mégsem mert kiürül mint a vágy
hat év után kitakar az üres ágy |
|
|
|
Ma 2026. augusztus 25. kedd,
Lajos, Patrícia napja van.
Holnap Izsó napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
