|
Vendég: 19
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,226
|
|
Gy
Menni készül a mindenség narancsa,
vörös tincsei felhőket festenek.
Kék vászonra véres gejzíreket.
A fekete hegyek mozdulatlanok.
|
|
G
Sikoltásom marna sebet az augusztusi éjbe,
magamra húználak,zuhannánk mélybe,
s remegnék még karjaidban,míg átölel az álom,
Ha most itt lennél,megtehetném,mire olyan nagyon vágyom...
|
|
G
Kimért. Fájdalmasan.
Távolságtartó,
már színpadiasan.
Üres a reklám-mosoly, |
|
Gy
Egy tnaumlnáyt ksézteítt el,
A Cmadbrigde-i etegeym,
Mgayázraautk mygőgzeött,
Erzét én el is hsziem. |
|
Gy.
Szabadságra ment az agy
Nem támad semmi ötletem
Mit tehetnék ilyenkor
Hát a fejem pihentetem!
|
|
M
Fejeden s válladon kopognak a cseppek,
Nem hagynak neked egy perc csendet.
Csak suttog a zivatar a füledbe,
kinyújtod kezedet előre az esőbe. |
|
M
Béke szigete a szívem,
Ha engem szeretsz, azt hiszem.
Együtt úszunk a nagy vízen
Ez az életünk azt hiszem. |
|
M
Varázsigéra kinyílt a barlang szája,
Az előtérben bebújtunk koszos ruhába.
Vezetőnk elmondta, mire figyeljünk oda,
Majd az újoncokat a régiekre bízta. |
|
M
csekély húsz évvel lennék ifjabb
sekély vagy mély víz felett járnék
gyalog virágra ahogy halak ívnak
nem játék csak kéjes a tejem
|
|
M
pedig hogy vágyik a csavarodásokra
ki be de főleg össze
hiába
egyenes út vezet minden irányba |
|
M
Jelentkezett a drága,
szívem,már nem várta.
Rossz volt a kedve,
nekem meg remek! |
|
M
Ma elveszítelek, hogy újra rád találjak holnap...
Tegnap éjjel bár a kezeid közt haltam volna meg
De lám tudok nélküled is élni...
Elvesztésed ki tudja mennyire viselne meg. |
|
M
Hallgatom a puha csöndet...
mit szívem dobbanása tör meg,
Hallgatom e ritmikus dobogást,
mi nem éli már az álmodást... |
|
M
Bimm és bamm.
Megkondult hát a súlyos bronzharang,
Öntött fém-mellkasán násznagyi rang. |
|
M
Meg sem érdemli mind a lány,
amit kap tőlem délután!
De hát oly boldog! Úgy ragyog!
Jó az, ha véle játszhatok! |
|
Gy.
Varázsgömb füstjében,
felgomolyog sorsom,
kódolt üzenetét,
génjeimben hordom. |
|
Gy
Mítoszok bölcsőjében
szunnyadó világ izzik jelenünkbe,
éj-aranyban tündöklő táj dúdol
magasztos emlék-dallamot. |
|
Gy.
Amikor Heléna harcol, szeme a Zöld Halál.
Igéző pillanatra - nemes vad - most megáll.
Amikor sípját fújja, halk a világ nagyon,
álomba fagynak a fjordok a távoli északon.
|
|
Gy.
Azt álmodtam:
Egy ezüst színű gondolában a víz felszínén lebegtem |
|
Gy.
Zuhantunk éjbe, kéjbe, fájva.
Túl édes kínon, ébredésen
Ne szólj most, hallgasd szívverésem. |
|
Gy.
Érzem, hogy élek.
Érzem, ahogy élek.
Hisz éppen, ez a lényeg.
|
|
Cs
Bárány felhőkön táncoló
égi szivárvány híd alatt
szerető, ölelő, ringató,
lelki karomba zár-
talak.
|
|
M
Esténként nézem az égen
a csillagok özönét,
ahogy a végtelen távolból
ragyogó fényük hozzám elér. |
|
M
Csak a perc, csak a zene,
csak a most és az itt,
csak a szája, meg a keze,
hogy megleld az 'igazit'.
|
|
M
Szívem, Te árva rabmadár!
Útra kelvén szelek szárnyán
Földnek bejárván minden zugát
fújd, csak fújd a tenger moraját!
|
|
|
|
Ma 2026. augusztus 25. kedd, Lajos, Patrícia napja van. Holnap Izsó napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|