|
 Vendég: 15
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,226
|
|
 Gy
Sok millió ember, mint megannyi véreb
szívja véredet, szippantja el oxigéned’,
s lassan már érzed közeledni végedet.
|
|
 Gy
Szinte látlak a zenében
Ott táncolsz te fent az égen.
Ott vagy minden fénysugárban
Képzetemben, fény kottában. |
|
 H
Sok milliárd éve kezdődött életed, bírod e még?
Láttál mindent..kínt, szerelmet, szenvedést
újjászületést kegyetlen pusztulást romokat
láttad, ahogy a mindenből semmi sem maradt. |
|
 H
Gyermeki lelkem a konyhába tévedett,
Gyermeki szemem egy játékot észrevett:
Az asztalon mi csillog? De fényes! De jó!
|
|
 H
Annyira gyönyörű voltál kedvesem...
meg láttalak - s elállt a lélegzetem...
szép voltál és béke lengett körbe...
mint egy angyal,ki leszállt a földre... |
|
 H
Két apró felleg most hajba kap,
egymással játszó füstmanó.
Szikrázó fénnyel virít a nap,
megolvadt méz a kis folyó.
|
|
 H
Az ember bizony nagy dolgokra képes
és a semmiből is varázsol meleget,
|
|
 M
papírhengereken gördül le a holnap
de éjfélutáni másvilágban elavulok
már lapozom még nedves és szaga
van mint régen a könyvnek laponként |
|
 Cs
Üvegen keresztül látod a világot.
Nincs tiszta kép, nincsenek virágok!
Amit elképzelsz, nem tisztán látod.
A boldogságot régóta csak várod! |
|
 Gy
Telik az idő, gondolataimba merülök,
Nem tudják ők, mi az: rágalom,
Nemhogy még azt: Fájdalom! |
|
 Gy
Gyakran megcsodállak,
ha látom a mosolyod,
szívemből, őszintén,
mert máshogy én nem tudok. |
|
 Gy
Testem megmozdul
szemem felnyitom
és nézem szobámban
milyen a plafon.
|
|
 Gy
ujjbegyek madarai szárnyukkal verdesik
fürdőnek ott a forrás alatta
mint parányi öböl |
|
 Gy
Nem hittem volna, hogy a vágy egyszer,
Egyszerű, fájó szent képnek marad,
És könnye fénykoszorú a valódi véteknek, |
|
 Gy
Lágy szavak, gyengéd mondatok
Kikkel mindent elmondhatok
Tollam vezeti kezem |
|
 H
mindig ugyanaz. |
|
 H
Magányosan kószálok
Erdőben és réteken át.
|
|
 H
Hogy meglegyen a napi élelem,
az elszórt betűt fölcsipegetem, |
|
 H
Honnan jöttél, hová mégy
Arra talán hol az ég?
Fent az égen ott a Nap
Épp felhőket csókolgat.
|
|
 H
Egy hangulat
nyitott utat
a hétköznapok
szürkeségéből.
|
|
 H
Az udvaron állt egy vén diófa.
Gyerekként hatalmasnak láttam őt.
Mint elvarázsolt óriás,
vastag karjait az ég felé tárta.
|
|
 H
Ott teremnek a jó borok,
Ahol sógorom kóborog.
Iszik ő, ha jó a kedve, |
|
 M
Pirkad az éj, már itt van a hajnal,
Fellegek alján oly bíbor az ég.
Mit se tudok még tenni magammal.
Meg kell most innom egy jó feketét. |
|
 M
Kitartó hittel és igaz hűséggel
vártam, hogy elérlek majd...
hogy átölelsz szíved melegével
s örül nekem két lágy kar.
|
|
 M
Ismerek én olyan országot,
amiért nem adnék egy vak lovat
és még hátra a fekete leves
vajon a jövő mit tartogat
|
|
|
|
Ma 2026. augusztus 25. kedd,
Lajos, Patrícia napja van.
Holnap Izsó napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
