|
 Vendég: 14
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,226
|
|
 Gy
Elszállt ez az év,
úgy, mint egy pillanat,
mióta itt nyugszol
lent a föld alatt. |
|
 M
Viktor király
kutyákat vett. |
|
 M
Az ég is olyan, mintha fájna,
a ló beáll a moccanásba,
úgy csontul görbülten a háta,
mint aki még az ekét várja, |
|
 M
A lelkem testemből kiszakad
Fel a végtelenbe, magasba
Hogy saját útjára induljon
Felfedezni a szabadságot |
|
 M
Fáradt lélek száll végtelenben
Emléke dobog a szívünkben
Hol már nincs fájdalom oda tér
Az út legvégén Istenhez ér |
|
 M
Begurult Kis Gömböc reggel
Rögtön két felest is rendelt. |
|
 M
Ahogy jött váratlanul,
Úgy ment el tőlem szótlanul. |
|
 Gy
Te voltál az egyetlen,
Kinek odaadtam lelkemet,
Azóta ezt százszor megbántam,
Mert kincsem kihasználtad. |
|
 M
Rab vagyok, mint élő
Talán minden késő.
Csak a lélek szabad
Amíg az ég szakad. |
|
 M
A tavasz titkos érzelmű dalokkal
hullámokban tör mélabús lelkemre,
emlék-csókját leheli homlokomra |
|
 H
Szürke fotó szürke árnyakkal,
Fekete eső homályában,
Köztük egy még szürkébb alakkal
Egy kőhíd súlyos árnyékában.
|
|
 H
Nem vagyok költő,
csak szóban rímelő,
érzésem szóban tükröző,
csupán egy "Verses Nő".
|
|
 H
Már csak emlék az álom,
mikor egy csók még csók,
és sóhaj csak egy sóhaj,
de minden megszépülhet
Az idő múlásával.
|
|
 H
a kedvenc kocsmám szájbűzében
kevéske kén és sok metán
s a folyóbor útja netán
az ammónia rongyain üdébben
|
|
 G
Elsiettem a dolgot,
Hisz' nem is voltam boldog,
A szerelem nem volt más,
Csak ostoba álmodozás.
|
|
 M
Esztergom városa
országunk szentélye,
magyar főváros lett Géza idejében. |
|
 Gy
Úgy várom a napot,
szívemnek óhaját,
hogy, elszánod magad
s ölelsz egy élten át… |
|
 Gy
Hogyan ölel akaratotok,
ha megrövidült a lehetőség karja,
s a szeretet csak repedt torzó? |
|
 Gy
Két szívben egy a dobbanás
Egyként léteztek ez nem is vitás
Egymás létével együtt csak
Teljesen egészek ők így voltak |
|
 Gy
Verébsereg csivitelése ébreszt
Zajos reggel-köszöntőjük
széttöri az álom varázslatát. |
|
 Gy
Keze, mint a művészeké rohant
Futott át a hangszerén nem vált
Sem kottát, sem dallamot.
Egy ízbe röpíti a dallamot. |
|
 Gy
Szomorú gyász telepedett az égre most:
Sötét felhők gyűltek hamar az égbolton.
A nap nem sütött többé, csak a szél tombolt;
Erejét fitogtatva, őrült módon tépett, rombolt. |
|
 Cs
Szétázott szívem,
könnyem csorog,
befordult mondatok...
ajkamon. |
|
 Gy
Csak egy kis veréb
röpült csipogva felém.
Asztalomon csipegetett
Ettől neki is jó napja lett. |
|
 Gy
az ember föl se nézve kézzel óvta,
s a két szeretet ment összefogódzva,
az asszony nem várta, hogy lépjen-e,
úgy vitte-hordta társa hű keze, |
|
|
|
Ma 2026. augusztus 25. kedd,
Lajos, Patrícia napja van.
Holnap Izsó napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
