|
 Vendég: 25
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,225
|
|
 M
Szeretnék mégegyszer
erős karjaidba bújni. |
|
 M
Megyek úton... várom lényedet,
Lesz érzelmem kielégített.
Szívem érted dobog, |
|
 M
Édes volt, mint a méz ez az eszményi pillanat,
mikor beléptem az ajtón minden szem rám tapadt.
Szinte lángolt az arcom és vadul vert a szívem,
elém jöttek daliás lovagok, tán vagy tízen! |
|
 M
a soron ép putrit most ne keress.
Hiteget
most teremt egy új hitet. |
|
 M
Te voltál a közös cselekedet,
Én vagyok már nekünk emlékezet…
Te voltál a közös cselekedet. |
|
 M
Megadom magamat
magasságos égnek,
többet nem remélek,
életem röpke pillanat, |
|
 M
Újra tél van, szép, kristálycsillámos,
könnycsepp gördül le a vén pillámról.
Lám, átkarolnak szerető szívek,
köröttem fény, béke, s fenyődíszek. |
|
 H
Megláttalak,
magamban lerajzoltalak.
Ábrám – körvonalad.
Ismerni akarlak, |
|
 M
Öleltük egymást Szidónia!
Egyszer volt ilyen… Emlék napja.
Kapaszkodva álltunk,
Nehezen… elváltunk! |
|
 M
Csillárok, tükrök fénye mind
Kristályvarázzsá olvadt össze,
S a legyezők illatfelhője
Langy báli szellőként kering. |
|
 M
Látod milyen szomorú az árvuló levél?
A víztükörben merengve, álmosan henyél.
Egy kósza napsugár féltőn megcirógatja,
mosolyogva nézi, ahogy lábát lógatja. |
|
 M
Pénzük nem volt, ez a szó nagy erőben, és tőlük sokat követelt.
A család szétválasztotta őket...
A lány kolostorba ment, még a fiú meghibbant,
|
|
 M
Hullámok felett gondolatom andalít, dallamként szárnyal,
parázsló napnyugta után este, nyugalom szigetén várlak.
Feltörő vágyam, nagyon erős, szeretet -lélekérzés simogat,
lágyan áttetsző tengerhabokban csobbannék veled titokban. |
|
 M
Én is szerettem, mint minden fiatal,
Sok lányt az életemben,
Mindnyájan kék szalagokra hagytak írva
Örök szavakat: Ne feledjél el.
|
|
 M
Fűszeres illat kavarog, az orrunk facsarja,
fahéj ízű, forró teát kanalunk kavarja.
Lassan kortyoljuk, közben átkarol a boldogság,
hallani a vadul kalapáló szívdobogást. |
|
 M
Provokálták, prostituálták,
pribékek pokolra pofozták.
Posztumusz prófétának
improvizálták, |
|
 M
Mint, akik az élet sorát elhagyták,
És a nedves cellájukban,
Nemtörődömséggel élve temetve lesznek,
Én is eltemetem magamat egy mély meztelen gondolatban ... |
|
 M
Napfénynél kedvvel néztelek,
Míg madárdal szólt fennen,
S az ajkad, orcád fényeket
Gyújtott rózsás színekben. |
|
 M
Tegnap elköszönt, már a múlté,
zárjuk be az emlékkönyvünkbe.
Szilveszter van, közel az éjfél,
mit szeretnénk, tegyük sorrendbe. |
|
 M
Meglátjuk és megszeretjük,
hangját hallva megismerjük,
akár zene is lehetne,
nőhet szívünk gerjedelme. |
|
 H
Úgy tűnik, hogy a tengernek habjából született
Csillogó kőszobra.
Ligetek közepén, álmodozóan,
Amikor a szél áthaladt, a virágoktól volt csókolva. |
|
 H
A szent Antal ott Páduában
sűrűn egyedül volt a szobájában,
fénykoszorújánál olvasott
sokat egész éjszaka ott volt. |
|
 M
Kívánom szerelmed, Ciluska!
Légy már a párom, állandóra!
Együtt nyaralhatnánk,
Ott együtt alhatnánk… |
|
 M
Szép a viruló természet,
a virággal illatozó kikelet,
a napfényben ragyogó kék ég,
a zöld selyemfűvel simuló rét. |
|
 M
Csendfűszálon perreg a lepke
Bábját ő már rég levetette
Társát várja éjji sötétben
Szívvel lenni a röpködésben |
|
|
|
Ma 2026. augusztus 04. kedd,
Domonkos napja van.
Holnap Krisztina napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
