|
Vendég: 18
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,226
|
|
M
Ébredezem most, nyújtózva kelek;
Hol vannak már a téli reggelek!
Piros naptól ragyog a nagy ablak,
Szobánk falán fényfoltok szaladnak.
|
|
M
Azt hittem, lehet még
álmom bársonyszőnyegét megigéznem,
az alkonyat szorítását kicsit elfelednem. |
|
Gy
hogy bárányfelhőkbe bújtunk,
s hintáztunk az égen,
s újra megfürödtünk,
a lemenő nap tekintetében. |
|
Gy
Úgy szeretnék
Könnyet ontva
Vitorlát bontva
Elmerülni a semmibe…
|
|
Gy
Lágy szellő kél
a fülledt éjszakán,
felhőfátylat lebbent
egy titokzatos árny. |
|
Gy
Rólad szól minden, rügyező Tavasz!
Terítsd ki zsenge, bársony fövenyed,
Bódítsd el illatoddal földemet, |
|
M
Bennem a tenger csak egy csepp
Az érzés mi végtelen lett.
Igazi szerelem ilyen
Így úszunk a végtelen vízen. |
|
M
Pitypalangos pampiling,
Petresten perente,
Zsongoládi zsengerék,
Zsömbikés zselenge. |
|
Sz
csatára fel ember küzdhetsz
bízva bízni Istenre mindent
tehát ne hazudjunk - mi ne(k)? |
|
Sz
Bontogatjuk egymást édes bűvöletben,
Parázs-érzet vibrálja be a légteret,
Ujjbegyeid baldachinjára terülve
Életelixírt belőled nyerhetek. |
|
M
töröm a szonettet akár az üres
tányért egymás fején üthess
a szavadat sem értem szűz igéreted |
|
M
Jégcsap cseppje csöppen
foszladozó hóra,
Nem gondol a róka
most ennivalóra.
|
|
M
Szép szemed
miért oly fátyolos
Fájó lelked
mitől oly bánatos. |
|
M
szél hódarát hajt
az arcomhoz simulva
menten elolvad. |
|
Sz
Mily polgárias szó, erkölcs, mi kézzel nem fogható,
A szerelmes szív, mely hűen szeret és érted dobbanó,
Legyőzi az erkölcsöt, mert téged szeret oly igazán,
Az erkölcs, tán örömét leli, boldogságunk vigaszán! |
|
M
Elemi erővel hass rám
és sújts le akár a villám,
cikázva járd át a testem
és vezesd áramként bennem, |
|
M
De egy mély lélegzet a levegőre érve,
kitisztult aggyal sírva rogytam térdre,
sírva, térdepelve,szívem darabokba,
Széthullott életem darabjai a porba. |
|
M
Úgy menj, mint égen a sápadt, hulló csillagok
Csöndben, hogy ne halljam meg léptedet,
Táncolj velem egy utolsó utáni táncot
S csak utána mond azt, hogy ég veled |
|
M
Tavaszi szél tépi a fákat.
Aranyló napunk ránk tekint.
Föld mélyére bújik a bánat,
életre kelnek sejtjeink.
|
|
Gy
álmodtunk együtt,
bárányfelhő puha ágyán |
|
M
Lassan jön a tavasz újra
Szélbe elszáll annak búja.
Nap mosolyog fűre, nádra
Kószál kicsit a határba. |
|
M
selypít a hideg
tavaszt prédikálnak ott
a vándormadarak
szárnyain havas táj pihen |
|
M
Magam előtt látom hófehér testedet,
Selymes bőrödet, mit nem ismer képzelet!
Nézem fáradtan is szép arcodat,
Melyre a gond vetett mély ráncokat! |
|
Sz
Hamis a kép,
és hamis az ecset,
Hamis de szép,
akárhogy is veszed. |
|
M
mi a jelenlét amikor az izmok
görcse végsőket rándul
amikor a tükör fényes marad
nem látszik meg hogy kilehelted |
|
|
|
Ma 2026. augusztus 26. szerda, Izsó napja van. Holnap Gáspár napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|