|
Vendég: 14
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,226
|
|
A
Mért ragaszkodik a fekete a fehérhez?
S mért érez felelőséget a fehér az eltévett fekete iránt?
Hiszen különböznek,mint tűz és víz |
|
A
Kicsiny pillantások, kicsiny mosolyok,
Kicsiny, kedves bókon nevetek, mosolygok.
Kicsiny szerelmünk is piciny, de mégis nagy,
Az én Egyetlen Édes Kicsim, kit szeretek: TE vagy! |
|
M
A pásztorbojtár királyként él
Zöldellő domb a trónja
Felkél a Nap feje fölött
Koronaként tekint a dombra
|
|
M
Feltépett éjszakába kapaszkodom
S míg hamis álmokon botladozom
Az éj sötét medrébe folyok. |
|
M
Apuci jön anyuci megy
Babuci néz most mit tehet
Kukucskál jobbra balra
Nem érti mi ez a kavalka |
|
M
A zöldszeműnek égető fogságában
gyötrődve hiszi a saját silányságát,
s gyötri a másiknak az éltét, világát. |
|
M
Rejtett frázisban,
Az utolsó fázisban.
Ritkul az élet.
Tisztul a lélek. |
|
M
Csak egy csillag vagyok sok millió közt,
Csak egy aprónyi fény, felhõk fölött.
Egy kóbor csillag, mely lehullni készül,
Körülöttem lassan minden elsötétül.
|
|
M
Ragyog az éjszaka, a vénülő Hold
sárgán fénylő tükrébe nézek.
|
|
M
Doberdó a népünk pokla,
ágyúk ezre tüzét ontja.
Bomba robban, akna visít, édes hazám mért van ez így? |
|
M
Elfelejtett mindent, nem ismerte magát.
Nem tudta miért, miért harcol tovább?
Mitől fél nagyon? Kiben nem bízik meg?
Miért hiszi azt, az ellenség nyert? |
|
M
Már nem fáj a szív, pedig az örökös magány veszi körül.
Már nem fájnak az érzések, mik csak úgy éledeznek.
Foglalkoztatni sem foglalkoztat az a dallam, mi egykoron íródott,
mert az sosem nekem szólt.
|
|
M
kicsike bogárka
zümmög magába
elrepült a párja
messzi határba |
|
M
Gyümölcse nemes
élvezhető.
Teszi dolgát,
gyümölcsöt érlel. |
|
A
Jobb, ha most haza méssz.
És megtanuld a szolfészt. |
|
A
Sok ellenség, kevés barát akad
Ha van is, lehet ellenség színében üzen hadat.
Emberek közül kevés törődik veled
És mindnyájan megélnek nélküled.
|
|
M
Szívem néma zongora,
Feszítve van a húrja.
Aki nem ért hozzája
Annak húrját ne bántsa.
|
|
A
Fáj a szerelem. Fáj nagyon.
Nem teszek semmit, hadd fájjon, hagyom.
Fáj minden nap, minden perc,
mert mellettem van, de nem velem. |
|
A
Varjútollat találtam reggel a földön.
Hiszem, hogy örökké megőrzöm.
Mondják, csak egy koszos toll, és értéke sincs.
Nekem, ha nekik már nem is, kincs. |
|
A
S ezért vagyok olyan, milyen vagyok...
Ha visszanézek a pusztitó évekre,
Régi házam udvarán,kutyánk Rigó ugat
De tudom,látni többet nem fogom...az életben.
|
|
A
Hogy rabságban sínylődök,
Amiben a boldogság örök,
Utána jöhet a szenvedés,
Mert megfogott eme teremtés, |
|
A
Így ülünk ketten egy piciny padon,
s reánk ragyog az álmos éjszaka
ezernyi csillaga, édes Csillagom. |
|
A
Már elmúlt. Mily rég is volt...
Más jött, a múlt csak egy folt,
Mint egy piciny vízcsepp. |
|
M
Kék víz, egy álom röppen tova,
szél ha tombol, törött emlékek,
út virágai, por lepte múlt
és sietnek, akik félnek. |
|
M
Meghalt. Az én egyetlenem meghalt. Nincs többé. Jön helyette másik, valóban. De az már nem lesz ugyanolyan. Hogy fogom így kiereszteni a haragomat, a naponta egyre gyűlő dühömet? |
|
|
|
Ma 2026. augusztus 26. szerda, Izsó napja van. Holnap Gáspár napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|