|
Vendég: 12
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
M
Gyönyörű tested darabokra
szaggatták. Kiraboltak,
kifosztottak, |
|
M
Ezért édesanyám megkérdeztem,
mosolyogva vett bársony ölébe.
Elmesélte nékem hogy érkeztem,
tátott szájjal hallgattam beszédet. |
|
M
Jó Magyar ide született, ő hazafi,
Jó és nem engedi hazát kínba veszni.
Fegyelmezetten Magyar, ki hazáért él,
Ülve, állva, kiherélve; hazáért él! |
|
M
Élet — halál — nekem már mindegy,
Leszámolok, nyugodt vagyok.
Öröm, remény felém már inthet,
Mosolyra, csábra nem adok. |
|
Gy.
És minden évben újra eljön egy nap,
mely éhre mutat, ha az ember nem vak.
Éhség gondos szülői szeretetért!
Gyötrő éhség, éltető élelemért!... |
|
M
Hej, trianoni urak, ez bizony nekünk nem mulatság,
Nem akartátok, de bennünk csak tovább él hazafiság…
Hej, trianoni urak, ez bizony nekünk nem mulatság, |
|
M
Később láttam kinn a mezőn
még több borjút rajtam kívül,
s a becslésem most itt marad,
magam körül. |
|
M
Lelkemben kisarjadtak a rügyek,
porrá hamvadtak a gondok, ügyek.
Bimbót bontott a hófehér rózsa,
tudom, hallgatott a szelíd szóra. |
|
Gy.
Ma kinyíltak a pünkösdi rózsák,
illatuk messze száll.
Izzó lángnyelvek hirdetik, hogy
nincs halál. |
|
Gy.
Ma van pünkösd vasárnapja
a tavasz, utolsó napja
felmentem hát, a misinára.
Minden buja, zöld köröttem |
|
Gy.
>Dús mező csöndjében lágyan libben, mint a pille Flóra,
lenge ruhában, gondtalanul, gyöngéd fülemüle szóra.
Selymes rét, csörgedező patak mellett volt az otthona,
nem ért oda sose a fodros felleg villámló ostroma. |
|
M
Gyermeknap van ma,
Ne légy rest... Talpra,
Vár, Janka s Blanka! |
|
M
Istenünk! Irgalmazz, nézz le ránk,
Vágyjuk segítséged, jöjj hozzánk!
Istenünk! Mutasd a harchoz az új utat,
Bízunk, hogy a szíved, jó-új irányt mutat. |
|
M
Verebek üdvözlik a nap sugarait,
átvészelték a telet azt csiripelik.
Orgonák virágzanak szerelmesek
összebújnak, örömére a tavasznak. |
|
H
Úgy érzem, megírtad e verset,
Belevésted körmöddel, szíved s lelked,
De mind ezekkel is, üres maradt,
Hiába jut szádba falat. |
|
H
Minden évben újra eljön egy nap,
mely sok felnőttet könnyekig meghat.
Egy ünnep a derűs lelkűeknek,
tisztelet, ragyogó szeműeknek. |
|
M
Madárka bús, melanólikus dalra fakadt,
fürge gyík ámulva nézte, szíve majd meg szakadt.
A gyermek mesés virágcsokrot szedett össze,
kérlelte a kis pillét: koszorút kötni jössz-e? |
|
M
Siratom a történelmet a régvolt múltat,
Nem szeretem az életet, az elvadultat.
Történelem persze nem önön hibás,
Emberek csinálják, hibásak… ki más. |
|
H
A minap, hogy kint jártam a
Temetőben,
Vala a nap akkor éppen
Lemenőben; |
|
M
Gyönyörű gyöngyszemekbe,
hosszú gyöngyfüzérbe
fűztem minden pillanatot
mióta itt vagy velem. |
|
M
Az időkben és a törvényekben örök győztes
Szerelem...csak a szerelem előtt tud meghajolni.
Nemesít és uralkodik királynőként
Ugyanúgy...ahogyan a fű a kiapadhatatlan források mellett. |
|
M
Hallom a Balatont sóhajtozni,
szeretném sok jóval elhalmozni.
Ám de a csoda az vajon hol van?
Gyertek majd érte, álljunk hát sorba! |
|
M
Ketten ülünk itt a korhadt erdei padon,
Itt át lehet látni, nem létező falakon…
Ketten ülünk itt az korhadt erdei padon. |
|
M
Földünket pusztítjuk,
új bolygóra vágyunk,
rakétákkal járunk.
szárnyak nélkül – mint a fa – megállunk. |
|
M
Megmunkált...és kifacsart melltartó,
Mintha kígyó lenne kezükben,
Amely kísértésben visz,
De tévedés lett minden. |
|
|
|
Ma 2025. augusztus 21. csütörtök, Sámuel napja van. Holnap Menyhért napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|