|
 Vendég: 10
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
 H
Lehunyt szemmel fekszem az ágyon
körülöttem gyûrött papírlapok
várom, hogy betakarjon az álom.
Repüljek oda, ahol boldog vagyok
|
|
 H
Rohanó fák között vérzik a Nap.
A karnyújtásnyi fényben az éjjel
áll lesben. Néma záporok alatt:
|
|
 H
Körbe vagyok véve liliomal, gyönyörü szirmokkal...
Nem mertem remélni, ilyet te nyújtasz.
Kiolvasod legmélyebb féltõ gondolatom
Úgy várom fiatal fruskaként álmom. |
|
 H
a béke egyszeriben
csendesen hull
folyton zilált lelkemre, |
|
 M
Félsz? Igen, félsz. Reszketsz. Fogaid félve
Vered össze minden lépésnél.
Rettegsz. A szíved hevesen ver. Zihálsz.
|
|
 M
Hatalmas üvegfal áll közénk,
Alatta mély a szakadék,
Önmagad látod benne,
Önmagam látom én. |
|
 M
Szívedbõl szólj, s másoknak küldd el azt,
Vidíts, taníts, s ha kell te nyújts vigaszt,
Segítsd fel azt, ki elõtted lent hever,
Ápold a lelkét, mert többet érdemel. |
|
 M
Ha akarod tied lelkem
Vágyam benned én megleltem.
Napsugár vagy álmaimban,
Ha akarod légy valóban. |
|
 I
Mikor ólom lábon jár a képzelet,
És ereimbe megalvad a vér is,
Lassan, de bíztosan,
Elcsitulok én is. |
|
 Gy
A szél és a hideg belõlem él mindenemen
áthatol. |
|
 Gy
Álmában visszatér
hírül hozva életét,
vágytak már rég reá,
így született egy délután.
|
|
 I
Szegény anyukám sokat büntetett,
Ilyenkor a dac, a düh bennem lüktetett. |
|
 I
Egy úton megyünk,
a végtelenbe. |
|
 I
Halld meg a vadon
lüktetésének ritmusát. |
|
 M
Látod! Az árnyék mögötti fény
falja kéken csöndje hangjait
és csak sír, és ordítva, és csak mén
borongatva éne falait,
|
|
 M
Lehajtott fejjel járok,
Átvágva az emberalkotta utakon,
Mint apró faházából kihajított melegszívû eb,
De vakon, |
|
 M
Éreztem illatod, fogtam a szép kezed,
Remegve szomjazott érted a szám,
Kedves mosolllyal a szemembe nézve
Adtad tudtomra, hogy remélni kár!
|
|
 M
Meghal-e a hit,
meddig várunk valakit?
Bárkit? Akárkit?
Vagy tényleg Valakit? |
|
 M
- Hová tûnik, ezer, - szép-gondolatom,
S hová lesz az, ami tegnap még volt;
Miért lesz lánc, s igába húzó alkony,
S miért szökik erõm, s testem félholt?
|
|
 M
Nézem a Holdat és szorul össze bennem minden fájdalom.
Vágyom az Álmot, mely hozná már boldogságom.
És csak nézek ki magamból, de nem látok semmi mást...
Kiégett bennem a remény, mely félholtan motoszkált.
|
|
 M
Úgy szeretnék szellõ lenni
Tested ívén megpihenni
Pilláidon kergetõzni
A szívedben elrejtõzni. |
|
 M
Ha rossz álom gyötör majd ezután,
Ki lesz, ki mindig vigyáz rám?
Ölelj át, csak ennyit kérnék,
De hol a kéz, mely mindentõl megvéd?
|
|
 M
A fényes kavics
az ékszerésznek lehet
csillogó gyémánt.
|
|
 M
Nem szóltam, hallgattam és reméltem,
Féltem, hogy megölöm, elijesztem.
Mikor a csendes, kiegyensúlyozott bársonyán,
Kihunyt a nap és fogyott, lett csont sovány,
|
|
 M
Gyermekem, te még nem láttad az erdõt...
Nézd mit küldött neked
Egy angyal ágat tör virággal, fénnyel
S a jászolba rakja pólyára szépen. |
|
|
|
Ma 2025. augusztus 25. hétfő,
Lajos, Patrícia napja van.
Holnap Izsó napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
.... és sikeres holnapot:munkában,sorsba
