|
Vendég: 6
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
Gy
Én a múltba temetkeztem,
Onnan fel nem keltem,
Ott egy kõre hajtottam fejem,
S úgy várom csendes végzetem. |
|
Gy
narancsszínû ligetem hûs árnyai
szívembe ájultak némán...
letûnt idõk áradó kockái |
|
Gy
Utazni vágyom,
oda hol árnyból s márványból róttak össze,
amerre a fák fekete tömbje
az éjszakába olvad. |
|
H
Mint szél kavargunk az úttalanban:
hol nincsen honnan és nincs hová.
Csak léptünk remeg a rõt avarban,
de köztünk a híd mozdulatlan áll.
|
|
M
És a kínt, mi itt benn kitörni vágy,
Kemény bazalt öleli át!
|
|
M
Miféle kegyelem vagy folyamat,
melynek akár másodpercek alatt
- ha akarod, ha nem - már rabja vagy? |
|
M
Egy hosszú-hosszú emberélet alatt
Jól leélni az életet,
Helyesen dönteni és nem hibázni,
Igazából nem is lehet.
|
|
M
Régóta nem fogom kezed
Valódi selyem puhasága
Az apró kezet, mely könnyû,
Mint a lepke szárnya |
|
M
Mikor más Univerzumok hívnak...
Vágyódásomban sóhajtok, nyögök
Mert tudom, agyagból való vagyok
Mibõl a Tejút rendszere is jött. |
|
M
Vörös lámpák könnyei közt,
lehunyt szemek álma mögött,
vágyott szabadság ábrándjai
szállnak lepkeszárnyak hímporain.
|
|
M
Szívedben ott él a parázs.
Izzítsd tüzesre lelkedet!
Segítsen a mosolyvarázs.
Siker kísérje tettedet. |
|
Gy
Nem kívánom a görcsöt, mikor a kemény csontok közt
Utat tör a baba, ez maradjon
Az anya fájdalma. |
|
M
csipkézett, néma számon a szó elül
Egyedül,
egyedül,
egyedül |
|
H
Óriásfellegen aranypalástban tündököl,
királyi jogarral hint égetõ balzsamot.
Széttárt szárnyakkal a végtelenbe indul,
albatroszok óceánja hívja.
|
|
H
Furcsa ellentmondás az életem
halottak napján születtem,
októberben lettem szerelmes,
novemberben eskettek.
|
|
H
Beszélj nekem. Hangod fonjon koszorút körénk.
A szellõ meglebbenti szoknyád,
Elõvillan a térded, s az éj fénye
Bronzbõrödön pereg szét.
|
|
H
Mint egy szerelmes asszony, úgy szeretlek én
vagy mint egy anya ki szereti gyermekét
|
|
H
A szerelem bú és bánat
Lopok néha csókrózsákat.
Néha mennybe járok veled
Mikor fogom a kiskezed.
|
|
H
Szemedben ég a tûz,
Ajkadon huncut a mosoly,
A szerelem úgyis hozzád üldöz, |
|
H
Olyan vagy nekem, mint
benned károgó madár,
magányos, fekete, kopár,
mint éj idején csendes szó,
|
|
H
Két világ közt élek, s egyikhez sem tartozom,
Ha az egyik befogadna, a lelkem lenne zálogom
A múlt mullandó, de nékem nem múlík.
|
|
Gy
Zuhanó álmokon lebegve
Szunnyad a szenvedély. |
|
C
Járok fölötted gondolatban,
hûs teredet felölelem,
sötét - kéjes éjben
köztünk a szerelem terem... |
|
C
Esküvõ napján beszélget,
Võlegény és apja,
Szûz-e még a menyasszonyka,
Ezt mibõl tudhatja. |
|
C
ha esõ jön, nincsen ott gond,
aki tud az vitorlát bont,
elõbb vízen, majd mocsárban,
és ha elállt, térdig sárban,
|
|
|
|
Ma 2025. augusztus 25. hétfő, Lajos, Patrícia napja van. Holnap Izsó napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|