|
Vendég: 4
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,226
|
|
Gy
Egyre görnyedt háttal a betûk fölött
veled tanultam a hosszú úton |
|
M
Láttam szívemet üveg mellkasomban,
áttetszõ volt és vadul dobogott,
vér piroslott, Nap sugarában,
s benne a szerelem lángja lobogott.
|
|
M
Ezüst szálon siklik az ujjam,
sors fonalát fonják a Párkák,
így szövõdött s így fúlt vérbe
sok barátság. |
|
M
Mint tûnõ pára a tó tükrén,
Úgy mentél el csendesen, s fürgén.
Se szó se beszéd elillantál,
S magad után gyászt és millió emléket hagytál... |
|
M
Nagyon régóta vágytam már rád,
Talán nem is érdekelt az igazság,
Ölelni akartalak és érezni a szád,
Elfeledni négy keserû év bánatát. |
|
M
Emlékekbe szétfoszló vágy vagy,
vagy tán csak én hiszlek annak?!
Bezárt színes madár,
vagy tán most lettél szabad?! |
|
M
Az elsõ napokban izgatottan várod,
egy hét eltelt, s te félénken remélsz.
Hónappá forrtak a napok, mégis fájón
emlék kristályoknak prizmájában élsz. |
|
M
Felhõtlenül
tiszta
a szív s a lélek,
így érsz hozzám |
|
M
Hogy élni? Hogy lenni?
Hogy szakadék szélén táncolva félni.
Hogy bánni lehet azt is, mit nem kell.
De kérlek engem soha se felejts el!
|
|
Z
Anyám belém nevelte:
Bûnökkel terhes az élet
és minden lélek.
|
|
M
Látod, emlékezem
ketten együtt
hamarosan
krisztusi korba lépünk. |
|
M
Röviden mondom, lássál!
Ahelyett, hogy
nékem gödröt mi mély,
ássál! |
|
M
És ha Te az öröklétet nyújtod nékem
Én jönni fogok, kapumban várlak
Adjad nékem élet vizét igyam
Boltíves szivárványhártyám világot láthat. |
|
M
És mégis tanulnom kell szeretni
azt, aki mélyen bennem él,
a gyermeket ki voltam egykor,
s kicsi maradt és néha fél. |
|
M
Virágszirmot hintett lábam
elé kezed,
rejtett patak sodorta
hozzám léptedet. |
|
M
Pitteg a pattog
a máglya
Szökken a szoknya
a légben |
|
M
Sír a vágyam és a lelkem
Talán már én nem is élek.
Elmentél te messze tõlem
Pedig oly sok szépet szõttem, |
|
M
Hadistent keresve jöttem én,
s a vörös bolygóra leltem
holt bajtársak vére kért,
hogy a hadúr kegyeit keressem |
|
M
részegen a magánytól,
ki már ismeretlen ismerõsként
emel kalapot elõttem.
fekszem összetörten. |
|
Gy
Szívembe markolt a halál, hogy azt el ne engedje többé,
hogy halálomat a nagyvilág elõtt így tegye közzé. |
|
Gy
Jó éjt kondít a templom harangja,
elcsendesül a város utcája. |
|
M
Nap, nap után, csak vár a munka,
Nincs idõnk másra, s nincs magunkra.
Nyisd végre rá a szemedet,
Van még mi fontos! A szeretet! |
|
T
Gomolyog a sötét felhõ, vonszol az idõ,
visznek lépteim mindig valahová.
|
|
T
Vágyom már egy társra .
Egy nagyon kedves õszinte lányra .
|
|
T
Két barátnõ, egyik szõke,
Nagyon unatkoznak,
|
|
|
|
Ma 2026. augusztus 27. csütörtök, Gáspár napja van. Holnap Ágoston napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|