|
 Vendég: 11
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,226
|
|
 M
Te ott állsz, én emitt.
Szíved húz, s vágyad elrémít;
remélnél, szárnyalnál -
nem lehet, nem szabad... |
|
 M
Ebben a percben, melyben az idõ
Megállt a némaságban,
Kéz a kézben,
Ott állok melletted, kitartóan.
|
|
 H
Isten a lelkek tudója,
Hol van a lelkek utóda.
Mire volt büszke a lélek
Szeretni a hont, a szépet.
|
|
 M
Azt hinné, ki gyakorlott
Bárányszámolásban
Hogy a birka és a juh
Nem különbözik másban |
|
 M
Emlékezzünk a napra,
Amikor megszülettünk,
Emlékezzünk a percre,
Amikor még nevettünk,
|
|
 M
Apró fény mosolyt csal szemedbe,
Erõ, remény még benned él örökre?
Érzéseid nem tagadva, a színpadra remegve lépsz,
Tapsözön hallatán a könnyed csordulni kész. |
|
 M
És akkor újra meglátlak,
Minden eddiginél fényesebben ragyog szárnyad.
Megmentesz engem, vissza jöttél,
Pedig már különös álmokat szõttél.
|
|
 M
Kiskertemben cinege,
azt énekli engedj be
Hideg van kinn nagyon fázom,
adj kis magot meghálálom!
|
|
 M
A morajok sikolyát megélni nem tudom,
üvöltve próbálom, pedig csak suttogom.
Aztán hirtelen ránk szakad a csend,
s nem tudjuk már hol van lent és fent. |
|
 M
Ott vagyok, ott, a túloldalon
nyújtsd kezed, s én felé fordulok!
Megtört sugár kúszik a rácsokon,
szeretet pajzsa óvja két karom.
|
|
 M
Szemed zöld, mint lágy tavasszal az orgona levele,
huncut fényû, szerelmed legszebb fegyvere,
amitõl gondolatok születnek és halnak meg hirtelen,
amitõl lelkem megpihen gyönyörû szép szíveden. |
|
 Gy
Ne sirass még!
Csak a test halott.
Lelkem szabadabb, mint valaha, |
|
 Gy
S mégis most az est
Borzalmak hiánytalan mása, |
|
 M
Arany remeg messzi térbe hullva,
Selyem ágon nyíló ajak-szirom,
Halmokra omló érzés égbe nyúlva,
Bezárt szivükben mélyült lant dalon,
|
|
 M
Sinek hálózzák be a világot,
Sinek kötnek össze minket.
Sinek röpítik világgá hírünket,
Sinek a távolba mutatnak, |
|
 Gy
Oly furcsák vagyunk mi emberek
hajlandóak vagyunk önzetlenül szeretni,
ha minket is viszont szeretnek. |
|
 Gy
Gyermekként álmodtál száz csodát
fogytak a mesék lassan felnõttél
|
|
 Gy
De tudd azt, szerelmem hû, - tollam éltet
Örökké, - halhatatlan múzsám vagy! |
|
 M
Teremnyi csend ült le bennem.
Foszlott álmaim szálait
- mint fûben játszó kisgyermek -
tépkedem. Sodrom a semmit. |
|
 M
Egy öreg fenyõ ki volt vágva
Mert árnyékot mert hordani önmagával
S akkor az erdõbõl egy mély hang hallatszott
Mely recsegéssel válaszolt.
|
|
 H
Egy serdülõ egérleány,
Hazaviszi barátját,
Megállnak a bejáratnál,
Hívja apját és anyját.
|
|
 H
így helyes postai csekken
- kettõezret megerõsítve
és egybe
|
|
 T
Egy pápai polyák pap írja,
elveszett a tapír papírja. |
|
 M
Csak érezni Egymás közelségét, érintését,
Csak Szívedben remélni, nem érjük el SOHA a végét.
Csak együtt nevetni, sírni, csak Veled merhetek,
Csak ennyi az egész: NAGYON SZERETLEK!!! |
|
 M
Emléked halványul. Nincs már rettenet.
Elmém tükre már nincs tele teveled.
Még fáj a múlt!
|
|
|
|
Ma 2026. augusztus 27. csütörtök,
Gáspár napja van.
Holnap Ágoston napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
