|
Vendég: 15
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
H
Hol az ördög, hol az angyal
Szájad fogom be egy csókkal.
Benned, bennem ott az angyal
Most az ördög játszik azzal.
|
|

csillaggá csókoltam fényedet:
emlék vagy, vigasztalás.
V |
|

A felhõk közt járunk kelünk,
Álmodozunk és továbblépünk,
C |
|

engedj elmennem, te búzakék szemû lány,
meglátod, mindenkinek így lesz jobb talán.
C |
|

Megsárgult falevél hullott a földre,
nyárfa tövét borítva zizeg a lélek.
C |
|

Magyar vagyok:
Népem maradéka,
C |
|
H
hol két levegõvétel
között ezer év eltel
ott vesztegel az idõ
|
|
H
Engedj el kérlek,
ne szoríts így magadhoz.
Nem én vagyok kire vártál,
nem én vagyok sorsod.. |
|
H
De egyszer csak a táska mélye elsötétül lassan,
Fedelén a zár alattomosan kattan,
Elviszik, címkézik, osztályozzák, elpakolják, |
|
H
Együtt táncolunk a Földön,
Együtt repülünk örökkön.
A Föld szívébe leszállunk,
Szerelmünket megtaláljuk.
|
|
H
Szerelmünk lehet végtelen,
Mert bennünk minden véletlen.
Míg szeretsz tied életem,
Mert úgy érzem, hogy ez jó nekem.
|
|

Nézd, rád terítem érzéseim könnyû fátyolát.
C |
|
H
Kezét erõs bilincs köti,
Kitörni nincsen alkalom.
Porig alázva állok itt,
Lelkemben mély fájdalom.
|
|
H
Hallom az élet reccsenését,
hallom miként a csõ a csomóba hull,
de hallom a kínt ahogy sír a kóró,
mikor a éles szerszám belevág, mint végrehajtó. |
|
H
Szabad-e föld alatt verset írni?
Jár-e a metró itt éjszaka?
Nem szoktam még meg a kétszer fél métert.
Járhatok egy kicsit még haza?
|
|
H
Mikor itt jártam e Földön
egymásba feszültek eszmék, ideák,
egyének álltak egy-egy magányos tönkön
vad lombos erdõk közt az egyre tágabb világ.
|
|
H
Szinte hallom néma sikolyát,
mellyel lelkembe tolul,
amint az arcomba,
s onnan az avarba hull. |
|
H
Kint a réten õsz szépségben
Susogni kezdett a szellõ, lengedezve zörren.
Száraz levegõben sárguló zöldes-barna tengeren
A rengeteg levelen...tengerinek zörejét úgy szeretem. |
|
H
Számomra átka van e csodás kerek Földnek -
Ha a hiba a fejemben vert tanyát, vállalom.
Tudósok! Mentsetek fel!
S nem lesz több bús dalom.
|
|
H
Ez emberem,de el nem
kergethetem,
mert szeretem,
s kell nekem. |
|
H
Innen nézve a sírgödör
már nem mély, hanem magas.
A szomszédokkal a társalgás
már sok éve félszavas.
|
|
H
Annyi mindent szeretnék írni,
De néha oly szegényes a szó.
A bennünk élõ színes világ
Szinte el sem mondható,. |
|

Szeretném, de félek, hogy az csak árny,
s nem maga a szerelem küldötte,
kinek szerelmemet adnám, ha arra sor kerülne.
|
|
H
Szeretlek, az életem semmi,
Ha nem hagysz igazán szeretni!
Téged, csak téged imádlak,
Magam elõtt csak téged látlak! |
|
H
Hangjának dallama a vég-szárnyán,
Belibben ködfalon az éj szavába,
Szenvedéstek nem szûnõ lét-varázs,
Õ útrakelt, visszatért végsõ otthonába. |
|
|
|
Ma 2025. augusztus 16. szombat, Ábrahám napja van. Holnap Jácint napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|