|
 Vendég: 8
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,217
|
|
 I
Ha feltámad a szél,
mondd, ki nem értékeli
az otthon melegét? |
|
 I
Hagyd az álomképet, ne kergesd tovább,
Embert keres, ki megért, egy életen át. |
|
 T
Károg a fájdalom, s én beléd oldódom,
Mint madarak, kik szürke egekbe vesznek
|
|
 T
Az anya megszüli gyermekét,
És az emlék minden évben vissza tér.
|
|
 T
Légy erõs és törj elõre,
Sose nézz hátra,mert elesel.
|
|
 T
Érzelmei rég a múlté,
Lakóhelyébe olvadt szépség,
|
|
 T
Színes villanás az élet. Édes mámor,
ha érintesz. Felrebben a sötét fátyol,
|
|
 T
Öreg rózsatõnek nõ még új hajtása,
Pedig a gyökerét sok-sok féreg vájja.
|
|
 T
Túl a rímeken
minden szegleten |
|
 T
Csak egy pillanat az élet, félek,
Mert már fakulnak a fényképek. |
|
 T
Lesz még idõ fényen átrepülni,
Olvadt lávát nézni ott a mélyben, |
|
 T
Emléked: porcelán szelence.
Masnival átkötve.
|
|
 T
Édesanyám, édesanyja,
Kedvenc nagymamám volt, |
|
Szegrõl tükröm leemeltem
Belenézve gyönyörködtem,
H |
|
S leszel, tisztán, egyszerûen enyém
Mint ahogy a fény a szemedbe ér.
H |
|
A bánat úgy áradt,
A kõbõl is sóhaj fakadt
H |
|
Igaz, ahol senki sem látja csak ott sír,
de szíve mint az erõs palást.
H
|
|
Az ösztön uralkodik
Önmagunk felett.
H |
|
Cirógat az este majd ellep a sötét,
édes öregapó a meggörbült ég,
H |
|
álmodni
volna jó, hogy karomon ragad egy új
tavasz-remény.
H
|
|
az édes és a mostoha,
a két õrangyalom.
H |
|
Könny és csók -csak két szó,
-de örök pillanat!
H |
|
érzelmek dúlnak bennem,
érzelmek jönnek, mennek,
H |
|
Cafatjaim rostokra hullnak
Széttépem minden szavam.
H |
|
Itt vagyok, egyedül..
valami meghalt legbelül..
C |
|
|
|
Ma 2025. október 22. szerda,
Előd napja van.
Holnap Köztárs. napja, Gyöngyi napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
