|
 Vendég: 17
Tag: KiberFeri
Regisztráltak: 2,227
|
|
 T
Most szenvedsz
És azt hiszed, hogy bántalak.
|
|
 T
Betük és szavak: szénatomok.
Melegit, firkál, szikrázik, forog; |
|
Várja, hogy a fojtó pala-ég szakadjon,
C |
|
Vörös szél hoz
Fájó illatot,
C |
|
Testünkbõl nõtt kis életág,
a Te húsod, az Én vérem.
C |
|
Lopott csóknak édes az ize,
De nagyon nagy az ára,
C |
|
De a pocsolyán is megcsillan a fény.
Belefújok az alvó víztükörbe,
C |
|
Beragyogott ágyban, ketten egymásra találva,
Vad vágyakkal elûzve mihaszna álmok hívogató szavát!
C |
|
Azon tanakodom, hogyan,
Mi módon köszönhetném meg,
C |
|
Ember vagy, ám torzként néznek rád,
Vállukon sírsz, ám nincs meghallgatás,
C |
|
Mindig is megbíztam benned
De te õrültként vezettél
C
|
|
Reménytelenség és kétségbeesés,
nem maradt más,
csak a suttogó sötétség.
C |
|
Kezem ismét tollat ragad,
Papírfecnin gyorsan szalad.
C |
|
Harci dalt zengtünk a várban,
S dobunk hangja messze szállt.
C |
|
 T
Telnek a napok,
Múlnak a hetek,
|
|
 T
Süket lettem, elhalkult minden idebent,
De mégis, csöndes mozdulat hangja
|
|
 T
Sír az ég is
|
|
 I
Azelõtt kóborolt,
Mindig nyughatatlan, |
|
 I
Megszûnt külvilág
befalazott ablakokkal... |
|
 I
Brúnó Gröning élete tanulság az embernek,
A világnak üzenem tanuljanak belõle! |
|
 I
Én olyan helyen éltem, ahol sok lurkó lakott,
Mindenki szigorú, de laza nevelést kapott. |
|
Nagy ünnep volt az éj.
Szívünkbe költözött a békesség. |
|
 I
Nincsen hangom,néma a szám,
Néma kiáltásom nem ér el hozzád, |
|
 I
S a nedves szürke pára,
Rátelepedett az utca porára. |
|
 T
Örvénylõ vizeken tombol a nyár,
Hullámzó életemben, te vagy a boldogság.
|
|
|
|
Ma 2026. augusztus 29. szombat,
Beatrix, Erna napja van.
Holnap Rózsa napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
