|
 Vendég: 53
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,227
|
|
A red?nyön bekúszó napsugár
közénk férk?zik pajzánul, |
|
Ki volt ez a magát elrejt? idegen?
Kinek érintése nem hagyott hidegen. |
|
NE VÁRJ RÁM HA NEM KERESNEK,
HA MÉLTATLAN DOLGOKBA ESNEK. |
|
Felszállnék a fellegekbe
S letekintenék az összetört szívekre |
|
Ott,hol gyilkos szél csak ritkán fújdogál,
S víz tükrén napfény gyakran táncikál, |
|
Néha oly távoli az élet,
És az id?nk is véges.
|
|
Mond ki végre, hogy szeretsz,
S boldogan mondom én is neked |
|
Érted én akármit
Megteszek |
|
Életem semmit sem ér,
A fájdalom lassan elemészt. |
|
Elsírva szólok érted, édes, éjben:
Meglelve téged, és szeretve, szívem. |
|
De ha egyszer megleled, igazán jót, boldogat,
Senki el nem veheti, míg életed el nem apad! |
|
Álmodj csak, még teheted,
szell? lebben és mozdul az éj, |
|
Hiába jön sok zord, hideg hónap és év,
Hiába van sötét oly nagyon, oly rég,
|
|
Fáradt cserepek alatt
Húzódnak, fehér, meszelt falak
|
|
TUDOM VAGY NEM TUDOM KI ELLEN HARCOLOK.
ÖNMAGAM ELLEN VAGY CSAK LÁZADOK, |
|
Az ember egy olyanféle teremtett lény,
Aki semmit?l és senkit?l sosem fél.
|
|
Most boldog vagyok, mert vagy nekem,
számmal szádat érintem-karom ölel végtelen,
|
|
Nem akarta, hogy legyen máshogy,
Így volt boldog a buta marionett bábu. |
|
Bánatsiratásunk után retteg? lélekkel
lestünk a másikra. |
|
Most a nevemet hallom.
A síneknél nyöszörögsz. |
|
Hajó fut a végtelen tengeren,
a Nap vörösében tán révbe ér |
|
Lóra száll két amazon, s vágtat tova elfelé,
Csatazaj, mi köröttük elhaló,...vadvirág tör ketté. |
|
Furcsa érzés, ölelnélek újra,
De tény, sok id? telt el azóta. |
|
Miért van az, hogy mondani nem tudom?
|
|
Egy nap anyukám azzal állt el?,
Hogy ha már az ? lánya annyira men?,
|
|
|
|
Ma 2026. augusztus 31. hétfő,
Erika, Bella napja van.
Holnap Egon napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
