|
Vendég: 4
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
M
Olyan, akár egy tömb ököl,
gömböly csöndjével tündököl,
a ringben persze, sose nyert,
és mégis csodálja kert, |
|
M
Téged is bámul a Nap, sőt néha rád is süt,
Meleg sugár megbocsátó! Ez vissza nem üt.
Gondolatod ha, beleesik a bombatölcséredbe... |
|
V
Talán még egyszer meglátom
ifjú életem színhelyét,
sok emlékre visszavágyom
zarándokok útját járom, |
|
V
Az égiek játszanak velem?
Vagy a földi istenek?
S érzem ahogy hasad a lelkem,
S a fájdalomba bele ízlelek. |
|
V
Álmomban két macska voltam,
egy fehér és egy fekete,
tejet ittam, doromboltam,
saját szőröm simogattam,
|
|
V
Lelkem, nem szárnyal már rég
Távol, messze tűnt az ég!
Csak hétköznap van félhomály
Reménytelenség és magány! |
|
M
Bolond ez a világ.
Az, az érték,
Hogy nincsen érték. |
|
M
Sokszor érzed úgy, hogy fentről egy angyal,
vigyázza lépted, és mindig megvigasztal.
Ez történt ma is, és megőrizted létem,
köszönöm ezt neked, drága Istenem. |
|
V
Elrepült az ifjúság,
öröme, szépsége,
mégis a boldogság
emléke meg-meglegyintette. |
|
V
Estefelé történhetett,
ezt biztosan tudom
Hiszen délután, kint
üldögéltem, a padon |
|
M
Úgy gondolom semmi nem változna,
Hagynának maguk is parlagon,
Ezek után senki se áldozna,
S csak egy könnyet hullatna angyalom. |
|
Gy.
Elvesztette varázsát
Mert fent dúdol az égen,
Az én csillagom fent ragyog,
Aki figyeli a léptem. |
|
Gy.
Miért nem keresel meg, egyetlen kis harmat,
kietlenség várában, nem találtam vágyat!
Csak érzés mely kerülget, és soha ki nem alszik,
az igazság nyomában, mindenki megnyugszik |
|
Gy.
Munkahelyemen, feladataim becsületesen elláttam,
Alattvalóimtól feltétlenül elvártam.
Elveimért harcoltam elszántan |
|
Gy.
A teszt lényege, az őrület,
Meglátjuk a költő mi vagyon,
Hogy versébe tán bele is őrülhet,
S túl él a hajnalon? |
|
Gy.
Megköszönöm a tartalmas,
Nyüzsgő életemet,
Adtál erőt a munkához.
Vitted a terheket! |
|
M
Eső mos tisztára,
túristák ámulatára.
Bemutatkozó felirat,
szent László királyt láthatod. |
|
M
Benned ez a fény is, újra csak ragyog!
de lelkemben a bánat már örökre elhagyott... |
|
V
Negyvenötöt mutatott a hőmérő,
kora délutánban,a levegő száraz
mint sütő, a szegényes konyhában. |
|
V
Matróz... Hazája – Marseille, kikötő!
Anyáz, vitázik, verekszik kedvére,
Töményt iszik, folyvást pipázik ő,
S egy lányt szeret, ki Nagaszaki szépe. |
|
V
Kis unokám, Olivér,
aprócska szád fülig ér. |
|
V
A pécsi fák, a nyugalmat árasztják
magukból, s, a tavasz illatát
mikor a szél, játékosan, alájuk fújva
a leveleket, megmozgatja. |
|
M
Áll a gyötört, de büszke máglya,
Áll a kereszt s sanyarúsága,
Áll a nép még vígan a homályba,
Fekszik már a fegyver, mint lánca. |
|
M
Emberi sorsunk tartalma,
választani nincs hatalma
az egyénnek, csak vállalnia. |
|
M
Szeretni nem egyszerű,
Szeretni, tudni kell, tanuld meg!
Úgy leszel boldog! |
|
|
|
Ma 2025. augusztus 23. szombat, Bence napja van. Holnap Bertalan napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|