|
Vendég: 7
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,226
|
|
V
A Pokolból jöttünk, oda megyünk vissza,
Az Éden kapuja, régen be van zárva!
Messziről gyönyörű, csodálatos a Föld,
De csak a Teremtés, közelről gyilkos köd! |
|
V
Menj tovább az utadon,
Nehogy sírj a múltadon.
|
|
V
Kikelet lobban
ah, sóhaj röppen.
Hetyke szív dobban
itt zsong köröttem. |
|
V
Lovagiasság tüze emésztődik bennem,
Helyet kapott ott, ahol a szívem nem,
Elvek, erények, s eszmék óvnak engem,
Mikor a bús magány környékezi lelkem,
|
|
V
Szeretnék Hold lenni,
benézni szép lányok ablakán,
kik ágyba térve néznének rám. |
|
V
Él valahol egy vers király
olvasóim, ez nem mese,
úgy hívják, hogy Tárnok Mihály
s kedvese, neje, Emese.
|
|
V
Mennyei csoda a viszonzott szerelem,
odaadó, hűtlenséget nem visel el.
Testi, lelki egyesülés,
sorsmegosztó együttélés. |
|
M
Aki hiszi, hogy fikció,
utalok a szilárd tényre,
hogy van reinkarnáció,
amit hisz a Föld sok népe. |
|
V
Vettem egy mérleget, a súlya három kiló,
Nem szól, nem integet, de diót mérni jó,
Egy elhanyagolt sarokba, mit régen por lepett,
Mindent kipucoltam, így oda letelepedhetett, |
|
V
Bár azt mondhatnám, hogy nem csak arra kellettem.
Bár kezemet fognád, vezetnél a te utadon
és sosem engednél el magad mellől. |
|
V
Gyere várlak, ó, Henrietta,
Te vagy szívem megszállottsága.
Tudd, hogy testemé is, |
|
V
Két kezedbe fogtad fázós
kezeim,
hideg ujjaim melengetted.
|
|
M
Ilyen ördögi játszmában, tudom, sehogy sem nyerhetek,
Miként valótlan álruhában önarcképet sem festhetek,
Minden eltékozolt nappal, mit sötét királyként tengetek,
Életem kurtítom, mígnem torz, idomtalanná dermedek, |
|
V
Húsz kis béka ment iskolába,szép zöld ruhában,
Mellényük mint a patyolat,nyakkendő volt a divat.
Iskolájuk a legszebb helyen,a nádas közepében,
Tanáruk a legöregebb béka,őket mindenre tanította. |
|
M
A fénnyel vasalt abroszon
megterített a Balaton,
s az asztalt, mint egy nagy család,
körül ülték a vadkacsák, |
|
M
A magyar költészet kincsestára
gyermekverseink gazdagsága.
Nagy költőink remekei
gyermeki énük vallomásai. |
|
M
Eszköze vagy mámorának mindössze, nem tárgya.
Zsugori szükségletének sulykolja: "az enyém".
Kifent szemed sűrű tejköd lepi be, s nem látja,
sajátjaként erőszakol, szíve meg bent henyél. |
|
M
Akkor már majd a levegőt is csak hason veszem,
Kínomban, majd hason leszek és megáll az eszem…
Akkor már majd a levegőt is csak hason veszem. |
|
V
A sarki fagynak kemény az egybeolvadása
a zöldesen álló folyékony folyadékkal,
mohón csillog a mesterséges összetételtől,
felrezzent ... az egyedi, álmos áradata. |
|
M
Hogy lehet? Hogy lehet?
Kiben tegnap hittünk?
Hova lett, ki tudja?
Belefájdul szívünk! |
|
V
Bennem most van egy üresség,
hogy nem születik többé szépség!
|
|
V
Pacsirta madárka, pacsirta madárka,
mártózza a tollát tavasz illatába,
tavasz illatába, csilló napsugárba,
füttye besimul a bimbófakadásba,
|
|
V
Elesettek ők, vénülők, őszek,
csendben figyelek a zsúfolt buszon
hisz magam is hozzájuk tartozom.
Cipelik kopott szatyorkájukban |
|
V
Ma a cirkusz mireánk vár,
Ismét porondra lép este
Vova bácsi, az Idomár,
És egy szelídített Medve. |
|
V
Schlaf Du in der Stille, ruhe jetzt in Frieden,
der Dich genommen hat, im Schosse den Erden,
soll Dein Schlaf so süss sein, und die ewige Rast,
wie bitter und lang war was Du erlitten Last. |
|
|
|
Ma 2026. augusztus 08. szombat, László napja van. Holnap Emőd napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|