|
 Vendég: 26
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,226
|
|
 M
Halvány pirosban az ég alja,
sárga arany a messzi tó,
az erdőből pásztorfurulya,
nekem királyságot adó. |
|
 V
Miért várjuk, jobb, más lesz, majd egyszer?
Miért hisszük, reméljük, majd egyszer?
|
|
 V
Mielőtt elindulsz, csókolj meg kedves -
ki tudja, újra látsz-e még,
lesz-e még időd, hogy álmokat kergess,
s lesz-e még ilyen kék az ég? |
|
 V
Ha remeg a kezed neked
és az eszed kicsit feled,
nem kell, hogy fájjon a fejed
valaki itt lesz mindig veled.
|
|
 M
Úgy nézem az Égen
a sok csillagot, szikrázik, ragyog,
A sápadt Hold, csak néz le rám,
Ő tudja, hogy boldogtalan vagyok! |
|
 V
Mesélték: a nőgyógyász Jancsi,
Altatott nőkkel, oly” kancsi!
Földugja a tükröt
Nézeget, mint lökött. |
|
 M
Ki jön vélem vajon?
Boriszov… Leonov rajtol …
És még itt e fazon,
A második zászlóaljból! |
|
 M
Minden érzésnek, mely próbál szabad lenni,
a lelked országútján, végre megszeretni!
Csak annyi kell, hogy hozzád lépjek, és súgjam a szívedbe,
hogy nem csak fent, de lent is, átölelsz, szeretve! |
|
 M
Szirmot bont a kék ibolya,
megpezsdül a mezőn az élet.
Hernyó lelkembe méz folyik,
nemes napsugár hoz bőséget. |
|
 M
Titkok tudójának lenni nagyon felemelő
Titkot kifecsegni... biz' lélek felszeletelő.
Titkok tudójának lenni, becsületbeli ügy,
Titkokat elmondani, szinte nem is emberügy. |
|
 V
Szemem könnyezik, gyertyát érted gyújtok,
Fájdalomtól a hangom is elnémul,
Lehajtott fejjel csak némán búcsúzok,
A halál elvette életed pimaszul. |
|
 M
Fehér havazik.
Megfagy a gondolat is.
Remény mindent beterít. |
|
 H
Mintha a béke szigetén lennék olyan veled.
Karjaidba zárva,szinte mennyei békére lelek.
Csókjaid biztosítanak arról
hogy tényleg itt vagy és létezel. |
|
 H
Hova keveredtem? Mennyi lovas huszár!
Nem csak itt ügetnek, felhők felett is száll!
Eltévedtem volna? Némán gondolkozom,
Mért nem vagyok én is, nekem tetsző lovon? |
|
 M
Oly törődött, olyan fáradt vagyok,
Gondolkodni is csak alig birok,
Tudom mégis, hiába fekszem le,
Nem jön álom fáradt szememre. |
|
 V
Csipp-csöpp csöpög az eresz
tar
ágakon vízcseppen játszik a
nap. |
|
 V
Árva vagyok nélküled,
csak a magány kísérget.
Hiányzol, |
|
 V
Földi élet lezárult, a halál csókot lehelt ajkadra,
Szíved megpihent végleg, elcsitult dallama.
Lelked fénye messze jár, fentről nézel most reám,
Gyászdallamot fütyülve tombol a szél a körtefán, |
|
 V
A hit olykor ellent mond az érzelemnek,
És az érzelem ellent mond a hitnek.
Ha szívedre hallgatsz, megtalálod az életet,
S ha az érzelemre, akkor, elveszíted lelkedet.
|
|
V
Minden egyes porcikámmal kívánlak
Még ha túlfeszíted a húrt azt sem bánom
Hisz az öledbe akarok ülni mikor egy szál semmibe fogod a gitárod és nekem játszol.
Testemnek és lelkemnek ez a simogatás maga a kéj. |
|
 V
Álmaimban is kereslek,
csillagok közt kutatlak,
megyek csak megyek,
talán egyszer megtalállak. |
|
 M
Sárgultan áll az őszi föld,
De felpiroslik itt-amott;
Vér-e az, vagy szines haraszt,
Melyet szív vagy fa hullatott? |
|
 M
Bízva bízunk Kegyelmedben,
És a megtartó erődben,
Könnyítsed meg életünket,
Fogadd el a kérésünket! |
|
 M
De felsejlik a fény
talán majd odaát,
fényes lesz lelkem,
átélem a csodát. |
|
 V
A képzelet forgácsából vajúdik az álom,
Virágkompozíció tündököl a tálon.
Szorgos kezek munkája, kreatív szemlélet,
Virágokból varázsolva készül a csendélet. |
|
|
|
Ma 2026. augusztus 08. szombat,
László napja van.
Holnap Emőd napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
