|
 Vendég: 49
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,226
|
|
 Sz
Nekem már csak emlék a Mikulás
Volt ám Anyám ölébe simulás
Nagyon féltem mindig tőle este
Szemem az ablakot egyre leste
|
|
 H
Szia, kis Laura,
Mi már láttuk egymást!
Az ölembe veszlek,
Jól megleszünk, meglásd!
|
|
 H
Esti sétán,csak mi ketten
Andalogtunk ábrándozva
Sétáltunk,a Hold fényénél
Összebújva szerelmesen |
|
 M
Nemsokára jön a Jézuska
Ő mutatja, mi a hit útja…
Mindenkinél biztos meg is jött már az adventi álom,
Mi rózsaszín gyertya lángjában látjuk, a lobbanáson. |
|
 V
El fogok jönni..., hogy megérints,
hogy magadhoz szoríts,
hogy hálódba... lepedődbe csavarj,
és hintáztass, |
|
 V
Foghatatlan nyüzsgés lögdelőzés
a levegőben jól látom ahogyan
győzelemért harcol a bacilus
kergeti a mindentudó vírust |
|
 V
A halak vízben élnek,
van szájuk, de nem beszélnek.
Halkan élnek, halkan halnak,
fülük nincsen, de hallanak. |
|
 V
Tudod szívem,megszoktalak
Már kitalálom gondolatodat !
Mi reggel együtt ébredezünk
Te kávéval már elvarázsolsz |
|
 V
Hétfő a hét első napja,
nincs ruhája, nincs kalapja,
mert a hétfő, fogalom,
indul már a vonatom. |
|
 V
Te szegény, fecsegő, szürke veréb;
vacogni fogsz, ha ide ér a tél,
Nincsen bundád, sem kabátod,
térdig sem ér kis tollnadrágod, |
|
 V
Mezítlábam, nincs harisnyám,
kérges talpam fából szandál.
Nem botlok meg, mert nem járok,
mindig csak a kertben állok. |
|
 V
Honnét jöttünk, hová tartunk?
Ezer kérdést formál ajkunk,
de a válasz örök titok,
olyan mint, ha ajtót nyitok, |
|
 V
Mint rég az orvostanulónő
most, szegény, te divattá válsz,
porcelánból, gipszből és cin-bő
asztalon, kályhán, komódén állsz.
|
|
 M
rövidülnek gyertyagyújtó
távolságok
elnémulnak lélekrontó
hamis átkok |
|
 V
Advent: várakozás, bűnbánás időszaka,
December az Úr eljövetelének hava.
Várni és hinni kell, feloldozást remélni,
Eljövetelét méltóan megünnepelni. |
|
 V
Kevés ami vissza van,
Megállítanám az időt
Ne rohanjon,ne siessen
Legyen elég idő Veled |
|
 V
Benned szép leszek, finom nyári harmat,
gyönyörű kikelet, csodálatos árnyak!
Fénylő napsugár, sem lehet olyan kedves,
mint az orcád fénye, mely szerelmemtől teljes. |
|
 H
Tegnap még a nap
sütött.
Reggelre a víz is
megfagyott.
|
|
 Sz
A szép
Koszorú.
Négy szál színes
Gyertya a dísze.
|
|
 M
A templom - döbbentő szó - : ugyanaz.
A prédikátor olyan fiatal,
Szelíd szeme dióbarnán mereng.
Esett, alázott nép fia: magyar. |
|
 V
Minden pillanatban
elvarázsol életem
Nem hagy vérem
elvisz képzeletem |
|
 V
Fényorgonán át, orvul lopakodik az este,
Fényben voltak aktivitások… a semmibe lohad.
Ahogy a sötétülő fényt elnézem, oly' ferde… |
|
 V
Gyengéd karjaidban, merengek, szeretlek,
féltőn óvod lényem, szerelmed szeretem.
Benned a bársony is, puha paplan lesz,
szívem melegsége, a boldogság, hogy szeretsz! |
|
 Sz
Nekem nem volt ifjúságom,
Korán elszállt mint az álom.
Ahogy kezdtem élvezni az életet,
Rám verték a hideg vas bilincset.
|
|
 Sz
Lombja vesztett kőris áll a néma parton,
ráhajol a szürke, ólmos téli alkony.
Egek felé nyúlik minden árva ága,
lehullott már régen mindenik virága.
|
|
|
|
Ma 2026. augusztus 08. szombat,
László napja van.
Holnap Emőd napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
