|
 Vendég: 30
Tag: Szofi
Regisztráltak: 2,226
|
|
 V
Mezítláb megkerülném érted a világot,
beszélnék... ha meg tudnál hallgatni,
átúszom a tengereket,
megtanítanám repülni az időből a távolt.
|
|
 Sz
Milyen békésen szállingóznak
a narancs, vörös levelek,
míg én egy ütött- kopott padon
tétlen, mélázva heverek.
|
|
 Sz
Temető virágoskertté lett,
Lemenő nap fénye reszketett,
Sok ezer gyertya lángja fénylett.
|
|
 V
Fehér szoknyája suhogott a szélben,
Csipke szélén ráncba szalad a lélek,
Felugrott, szökkent az égben,
Csodálat volt a jutalma a közönség körében. |
|
 M
Gyertyaragyogás!
Fekete-bársony égbolt…
Csillagfény halmaz.
|
|
 M
Borongó ősz gyászába burkolom lelkemet,
párafoszlányon libeg tova a képzelet.
Porfelhőcskék mélabús, körtáncot járnak,
tegnapba lapult emlék köszön a mának. |
|
 M
Monsoon vihar lepte meg a környéket,
Kinéztem az ablakon minden fa remegett.
Nem tudták,hogy ez az előjele a vésznek,
Hatalmas szélvihar lett a vége az egésznek. |
|
 M
köd permetez, jéggé dermed,
integet a decembernek.
Csupasz ágon zúzmara,
szél szitálta hódara. |
|
 Sz
Lánc, lánc, eszterlánc
eszterházi cérna.
A kör közepe
üres.
|
|
 Sz
Szeretnék köddé válni,
szelek szárnyán tovatűnni
fényes Nappal elillanni
|
|
 Sz
Pislákoló kicsi fények árnyjátékát nézem,
Az arcod vonásait szeretettel felidézem,
Lefolynak a gyertyák és elfogynak az életek,
A kis gyertyafüst száll, de fájdalmaink élesek.
|
|
 Sz
Nagy eső hajnalban, áztatja a földet,
virágot, gyökeret, és üde hajtásvéget,
őszi a csapadék, de tavaszias illat,
kellemes eső szag, szüntelen megmarad.
|
|
 M
lelkükhöz eljutnék ezért gyertyát gyújtok
talán imbolygó fényével találkozunk lélekben. |
|
 V
Él szívemben,sok sok emlék,
melyek ma is adják erőm
csak ezeket hoztam lelkemmel, |
|
 Sz
Nem csak most van a halottak ünnepe,
Máskor is gyakran kimegyek,
sírjuk, tele van virággal,
mécsesekkel és gyertyákkal.
|
|
 M
Kókuszdiófán ült három majom,
hol sűrűn találkozni szoktak.
Bolhászkodva úgy mesélték
egymásnak, hogy mit hallottak. |
|
 M
Bíbor levelek hullanak sűrűn köröttem,
festői színekből bokrétát kötöttem.
Fekszem az avarban, kacagok a világra,
sőt fittyet hányok ám, ezernyi hibámra! |
|
 M
A zizzenő időszálak mögül
kinézek.
Félrehúzok egyet.
|
|
 V
Színes rongy az ősz ruhája,
dércsipkéket sző reája
már a hajnal hűvös ujja,
míg a szél a fodrot fújja. |
|
 V
S azt mondtam nekem: míg a halál el nem választ,
azt hittem jó zálogba tettem a szerelmet,
elfeledtél engem... majdnem mindig,
ilyen a világ... nem a te hibád, szépem.
|
|
 V
Emberbarát a szenvedő
Hű társunk, a mindent tűrő,
Neki is vannak bajai,
De nem tudja, elmondani. |
|
 M
Álmodoztam,gondolkoztam
mindig valamivel foglalkoztam
elnéztem a vonuló felhőket |
|
 M
S ahogy ráhajoltam a kút kávájára, mélyében megláttam a fájdalmat,
ahogy jött... , hogy igyon,
és az éj az arany szemével figyelte,
ahogy az árnyékában ölelkezett a szerelem és a feledés. |
|
 M
Világokat teremtettél Uram, nekem
adtad
a kék eget, világító Fényedet. |
|
 V
Kínában jártam nem egyszer,
kétkerekű,régi kuli rendszerben.
még tiszta volt az égbolt,a nyomor
felmérhetetlenül nagy volt.... |
|
|
|
Ma 2026. augusztus 08. szombat,
László napja van.
Holnap Emőd napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
