|
 Vendég: 8
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,226
|
|
 M
Nem kegyes a lét,
Lassan-lassan fel emészt.
Nem volt szerencsém. |
|
 M
otthon az ágyon fekve
akarnál ragyogni
a mandulaszemekbe’
de magzatpózba bújva
képzeled magad kagylóhéjba |
|
 M
Nem értem rég
miért élek még.
Fáj a testem, sír a lelkem,
más világban várnak engem.
|
|
 M
Van ám nekem is egy vágányom,
Ezen megy az életvonatom.
Láthatóan már nagyon, sőt már túlkopott,
Mint amin, harckocsi hadtest át haladott. |
|
 H
Furcsák vagyunk mi emberek,
Összetételünk zavaros egyveleg.
A külömbséget csak úgy tudjuk meg,
Ha megismerjük a másik felünket... |
|
 V
Nosza, ég veled, ügy, ha a részedről volt is az érdem!
Semmit nem vittem el, – mentem úgy, ahogy szült az anyám.
Nem azért, mert a talp bizsereg… Az idő jött el értem,
Hegyek kékje mögül sok egyéb ügy is dől le reám. |
|
 V
Egy kis piros pöttyös bögre
az volt nekünk a vizes bögre,
fel volt akasztva egy szögre
és egy hosszú madzagra kötve. |
|
 M
Nyugtasd lelkemet
A fájó szívemet
Segítsd észre térni
Levegőt kapni |
|
 M
Adj a lelkedre,
Hallgass a szívedre,
De hallgass is eszedre!
|
|
 M
Az éjszakai bársonyos és csendes sötétség, napfénybe fúl,
Ilyen öregen ember csak vár, de nem tudhatja, hogy alakul…
Idő az utat, majd mutatja, kendőzetlenül, táblátlanul... |
|
 M
Oly nagy bennem a fáradtság,
Húz az ágy, csak aludni!
Elkívánkozom a Földről,
Ott szeretnék, ébredni! |
|
 M
A lovagok nemes ifjak,
paripákon lovagoltak.
Díszes kard volt a fegyverük,
drága posztó öltözetük. |
|
 M
szerző:
játszottam vele,
játszott velem ő,
betű-temető |
|
 M
Ami megragadta az érző lelkeket,
láttam,hogy többen könnyeztek...
Senki nem látta, akihez a dal szólt,
kinek a szive vörös márványbol volt. |
|
 M
Szemünk megpihen, megnyugszik,
szép zuhatagon kenuzik.
Száll milliónyi szenvedély,
s végtelen tündöklő remény. |
|
 M
Az estfény eltűnik a napfény elaludtával,
A sokasodó felhők, felérnek egy dunnával.
Erdei manók mennek aludni, párosával. |
|
 M
Sepertek mindenütt, ne leljek nyomokat...
Hát jó, csak szidjatok, és kürtöljétek: szégyen!
A célom – horizont, a széle – célszalag,
És elsőként kell nékem azt elérnem. |
|
 V
Gyermek voltam még Apám,nagyon régen,
amikor ajkadról lestem el a rímeket,
hogy a verseket mélyen eszembe véssem,
tanulgattam becsülni a szép beszédet |
|
 M
Négy fal a cellám,
Ott őrtáll - Ő - a magány.
Bezárt madárként élek. |
|
 M
A víz megállás nélkül csobogva folyik csendesen,
A múltam a kavicsokban lakik, lám, véglegesen. |
|
 H
Este kinn a faluszélén
egy nagy csete-paté támadt,
esti szellővel nyugatról
áporodott illat áradt. |
|
 M
Megvéd minden rossztól, ezer színnel támad,
Holdsugár-hajnalpír, mindkettőt megláttad!
Szemed fényében, most ezer csillag ragyog,
Augusztus éjszakán, örök béke van ott! |
|
 V
Szemeivel végig nézett,
menthetetlenül megigézett
mosolygott,karjai közt tartott,
élveztem minden pillanatot. |
|
 V
Érzékeny a lelked,
mind egy gitár húrja
Szeretek játszani,
egy dallamot rajta |
|
 H
Lelkem a végségre
Vágyik, szeretettelenül…
Vad a bénultságom!
|
|
|
|
Ma 2026. augusztus 08. szombat,
László napja van.
Holnap Emőd napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
